Mottó: Ha nem szól sehol sem dal, dúdolj, s ha szürke az ég, hát fesd kékre.
* Egy év múlva *
- Maya! - ront be a húgom a szobámban.
- Nem! Nincs. Nem megyek. Nem kapsz. Nem tudom. - mormogom a párnámba.- Most pedig. Keresd meg az ajtót, menj ki, és csukd be magad után.
- Anya azt mondta kérjelek meg, hogy kísérj el.
- Hova?
- Vásárolni.
- Jesszusom. 17 vagy!
- Jó. De kocsim még nincs. Te pedig már tudsz vezetni.
- Miért nem mész Cyntiával? - rövid hallgatás után halkan megszólal.
- Cyn lerázott magáról. Elment valami csajjal a plázába. Azt mondta, hogy tök gáz, hogy folyamatosan együtt lógunk.
- Kapok 10 percet? - mondom egy idő után megadóan. Cyntia húgom, egy szemét láda lett. Nagyobb, mint valaha volt.
- Kint megvárlak. - mondja, majd kiszalad, és becsukja maga mögött az ajtót.
- Jó reggelt. - megyek ki a konyhába. Anya és apa újságot olvasnak és beszélgetnek.
- Jó reggel angyalom. - mosolyog rám apa.
- Elviszem Mariat vásárolni. Kapok pénzt?
- Persze.
- Ha már bent vagytok a városba akkor vegyél valami gyümölcsöt is kérlek. - nyújtja át a pénzt anya.
- Rendben. - kiveszek egy üveg narancslevet a hűtőből, átveszem a pénzt, zsebre vágom és máris indulok. Maria kint vár a lépcsőn ülve.
- Indulhatunk?
- Aha.
***
- Rendben. Akkor én elmegyek zöldségeshez.
- Én pedig a lemez boltba.
- Tíz perc múlva itt találkozunk a kocsinál.
- Oké.
- Oké.
Megvárom míg eltűnik a sarkon, majd én is elindulok megkeresni a legközelebbi zöldségest.
- Jó reggelt. - lépek be az üzletbe.
- Mindjárt jövök! - szól valahonnan egy srác. Fogok egy kosarat, és pakolni kezdem a gyümölcsöt. Veszek almát, körtét, szőlőt, limemot, narancsot, barackot, avokádót, epret, kivit és banánt. Remélem megfelel majd anyámnak. Leteszem a pultra, és miközben a srácot várom érkezik egy SMS-em.
* KELL VALAMI? *
Maria
* Nem. Kész vagy? *
Maya
* MINDJÁRT FIZETEK! VÁRJ MEG! *
Maria
* Miért írsz nagybetűkkel? *
Maya
* Bocsi. Eddig fel se tűnt. Sietek! :) *
Maria.
- Bocsi. - siet be a pult mögé egy, majd' két méter magas, barna hajú, kicsit borostás srác.
- Tessék? - bámulok rá bambán. Az előbb egy kicsit elbambulhattam. Elvigyorodik.
- Azt kérdeztem hozzám jössz-e.
- Mi? - akadok ki.
- Csak vicceltem. Azt kérdeztem, hogy kér-e valami mást is.
- Nem. Nem kérek. - mondom zavartan. Úgy tűnik tényleg elbambultam.
***
- Köszönjük, hogy nálunk vásárolt! - mondja halálosan unalmas hangon.
- Oké. - veszem le a szatyrokat a pultról. - Először is. Nem lesz túl sok visszatérő vendégetek, ha ennyire megmutatod, hogy unod az egészet! - a választ meg sem várva távozok a boltból. Egészen a kocsiig meg sem állok. Bepakolok a hátsó ülésre, és várom, hogy jöjjön Maria.
* 15 perc múlva *
* Merre vagy? Nem várok tovább! Ha nem jössz, itt hagylak. * - pötyögöm, miközben elindulok a lemez bolt felé. Befordulok a sarkon, és észreveszem Mariát, aki egy nála magasabb sráccal beszélget. Egyik kezében a szatyrot tartja, a másikkal a füle mögé tűri a haját.
Szóval erről van szó?!
Kitörlöm az előző üzenetet, és újat írok.
* Várok még 5 percet. Ha nem jössz, haza kell sétálnod. *
Maya
Vissza megyek a kocsihoz és várok. Eltelik az öt perc, és Maria megjelenik. Beugrik a kocsiba, és szótlanul becsatolja a biztonsági övet.
Egészen az út feléig nem szólal meg egyikünk sem.
- Szóval ki a srác? - kérdezem.
- Milyen srác? - pirul bele.
- Reggel még nem volt rajtad pirosító. - bosszúsan rám néz, majd elfordul és az ablakon kezd kibámulni.
- Tudod. - szólal meg. - Tavaly még te lettél volna az utolsó akinek elmondom.
- Úr Isten! Te most egy titkot készülsz megosztani velem? - tövig nyomom a féket. Színpadiasan felé fordulok, és a szempillámat rebegtetem. - Maria Phobe Smith egy titkot oszt meg velem, amiről még senki sem tud? Főleg nem az ikertestvére? Micsoda megtisztelés! Ez megér egy tweetet! - felveszem a telefonom, de kikapja a kezemből.
- Húsz éves vagy, de hülyébb mint én. - közli.
- Ezért szeretsz! - kacsintok rá. - Szóval? Mi a helyzet?
- Nem. Már semmi. - rázza a fejét. Mögöttünk dudálni kezdenek. Egy záróvonalas résznél álltam meg. A másik irányba pedig folyamatos fogalom van.
- Ne csináld már! - lököm meg. Rám néz, majd mosolyra húzza a száját.
- Indulj el, mert mindjárt megvernek minket!
- INDULJ MÁR, TE BAROM! - üvölti, egy a mögöttünk álló autóban ülő pasas. A nyomaték kedvéért még a dudáját is kiakasztja.
- Ez az első eset, hogy valamit nekem mondasz el először. Szerinted elronthatja valami idegbeteg majom? - felnevet.
- Adam. A neve Adam. - mondja. - Már egy ide...
- KIHÍVJAM A ZSARUKAT? - üvölti megint. Idegesen kikapcsolom a biztonsági övet, és kiszállok.
- Kussolj már! Mindjárt elindulok! Ha viszont nem fogod be tesó, akkor oda megyek, és bele verem a fejed a dudába! Faszfej! - üvöltöm vissza, majd vissza szállok a kocsiba. Maria meglepődött arccal néz rám.
- Szóval? - kérdezem, mintha semmi sem történt volna az előbb.
- Már egy ideje tetszik, de nem beszélgettünk. Évfolyam társam a suliban.
- És most mit akart?
- Lesz valami buli a parton. Megkérdezte, hogy nincs-e kedvem vele menni.
- Erre te..?
- Azt mondtam, hogy nem tudom. Számot cseréltünk, majd eljöttem. Most már indulhatunk? - belenézek a visszapillantó tükrömbe. A csávó idegesen mutogat. Sebességbe teszem a kocsit. A csávó mögöttem lenyom egy duda szólót. Elindulok, de előtte a leengedett ablakon kidugom a kezem, és kinyújtom neki a középső ujjam. Maria felnevet.
- Mi van? - nézek rá, miután ismét csak a vezetésre koncentrálok.
- Teljesen megváltoztál.
- Jó, vagy rossz irányba?
- Azt hiszem jó.
- Például miben?
- Magabiztosabb vagy. És nagyobb a szád. És jó fej vagy.
- Ezek most bókok voltak? Tőled? Esküszöm, rád sem ismerek.
- Fogd be! - mondja, majd elmosolyodik.
***
* Elmentünk. Estefelé jövünk! Cyn a barátnőjénél alszik, Mike dolgozni van. Puszi.
Anya & Apa *
- Maria! - kiáltom a konyhából.
- Mond! - jön le.
- Anya, apa este jönne haza, Cyn a barátnőjénél alszik Mike dolgozni ment! Miénk a lakás!
- Király!
- Filmezzünk! Besötétítjük a nappalit, és nézünk valami filmet!
- Oké. Van valami nasi?
- Süssünk? - ajánlom.
- Rendben.
- Mit?
- Ömm. Van gyümölcs.
- Jó észrevétel Sherlock!
- Nagyiféle almás pite?
- Legyen almás, de ne azt! Anya a héten már sütött. - körbenézek a konyhában. - Valaki eszi még ezt a kiflit?
- Nem hiszem.
- Rendben. Akkor ebből csinálunk.
- Kifliből? Mit tudunk csinálni kifliből, meg almából?
- Máglyarakást! A nagyi sokat csinált régen.
- Rendben.
A süti egy óra alatt elkészül.
* Este megbeszéljük! Majd hívj ha hazaértél! Szeretlek. *
Maya
***
Késő este van. Maria már elment aludni. Én még mosogatok magunk után, mikor megérkezik a bátyám.
- Konyha! - mondom neki. Bejön és ledobja magát az egyik székre. - Mi a helyzet?
- Elfáradtam. Anyuék?
- Valami ismerősüknél.
- Kérsz szendvicset?
- Aha.
- Rendben. Felszeleteled a paradicsomot?
- Persze. Dobd ide.
***
- És ekkor az egyik srác úgy döntött, hogy kicsinálja a másikat.
- És ilyeneket beengednek az óráidra?
- Ő volt az egyetlen ilyen. Nem tudtuk róla, egészen idáig.
- Durva.
- Az. - harapok egyet a szendvicsből, közben felmegyek Twitterre. 13 értesítés.
* niallhoran, és további 11 személy kedvencelte a képet *
* niallhoran retweetelte a képet *
Elmosolyodok, és még egyet harapok a szendvicsből.
- Mit mosolyogsz? - lök meg Mike.
- Délkörül megosztottam egy képet Twitteren. Maria teljesen ki volt készülve a bunkó tesója miatt, ezért gondoltam feldobom. Elküldtem Niallnek, aki vissza írt, most pedig megosztotta a képet. Maria teljesen odáig lesz holnap, ha megtudja, hogy az egyik kedvence kitette őt az eredeti oldalára. Remélem Cyn megeszi majd a méreg!
- Várj! A lányok össze vesztek? - ugyan úgy meglepődik, mint én a délelőtt folyamán.
- Aha. Cyn szerint a One Direction már lejárt lemez, és gyerekes ahogy Maria viselkedik.
- Szegény Maria.
- Ja. De nem baj. Úgy tűnik bepasizott.
- Micsoda?
- Aha. A lemezboltnál elhívták valami buliba. A parton lesz. Gondolom első randi, meg ilyenek. Tök cuki volt. - megcsörren a telefonom. - Ne haragudj, - felállok. - de ezt fel kell vennem. Van süti a sütőben. Én felmentem. Ezt elpakolod? - mutatok a tányérra.
- Persze, menj csak. Jó éjt!
- Jó éjszakát! - mondom, már a lépcső aljáról.
- Szia. - veszem fel.
- Szia. Szóval? Elmegyünk a hétvégén?
- Miért is ne. Ha már ott vagyunk akkor meglátogatom Tessát.
- Rendben. Milyen volt a napod?
- Jó. Mariaval egész jól kijöttünk ma.
- Igen? Mi történt?
- Össze veszett a tesójával. Neked? Milyen volt a napod?
- Nehéz. A tanár kiszemelt magának. A teljes órát nekem szentelte. Megkért, hogy fejtsem ki részletesen amit a múlthéten tanultunk.
- És ment?
- Fogjuk rá.
- Büszke vagyok rád!
- Én pedig szeretlek.
- Engem ki nem? - felnevet, majd hangosan sóhajt egyet.
- Olyan rossz, hogy ilyen messze vagyunk egymástól.
- Igen. De ez volt az egyetlen lehetőséged. Később már nem vettek volna fel.
- Tudom, mégis jobb lenne, ha itt lennél velem. Esetleg ide költözhetnél.
- Nem tudom. Mégis mi a fenéhez kezdenék ott?
- Segíthetnél felkészülni a vizsgákra.
- Szerintem jobban megy, ha nem vagyok ott.
- Ne vegyél rá mérget.
- Én szerintem most elmegyek aludni. - mondom, közben ásítok egy nagyot. - Előtte akkor lefoglalom a jegyeket.
- Péntek este érkezem.
- Kimegyek eléd.
- Már várom. Aludj jól. Álmodj rólam.
- Mindig azt teszem. Te pedig rólam.
- Senki másról. Jó éjszakát.
- Pihenj sokat. Szia. - leteszem, és az ágyra dobom a telefont. Elmegyek fürdeni. Megmosom a hajam a kedvenc samponommal, majd felöltözök, és megszárítom. A szobámba menet észreveszem, hogy Maria szobájának ajtaja nyitva. Benyitok. Ő alszik, a laptopja viszont megy. Halkan közelebb megyek, és elemelem mellőle. A szekrényére teszem, és kilépkedek a programokból. Utoljára a zenelejátszó marad. A Midnight Memories CD-t hallgatta. Leállítom, és abból is kilépek. Kiszedem a lemezt, és kikapcsolom. Megvárom míg kikapcsol, majd a lemezzel a kezemben távozok. Becsukom magam után az ajtót, és vissza megyek az én szobámba. Ott előveszem a laptopom, amit még Anne-éktól kaptam, belerakom a CD-t, a füles a fülembe dugom, és elindítom a zenét.
Annyi sok jó szám van a CD-n. Don't forget where you belong, Something Great, Right now, Little Balck dress, és a többi.
Zenehallgatás közben elkezdem lefoglalni a jegyeket.
***
A jegyek lefoglalva, a zene még mindig megy. Kezdek elbóbiskolni, mikor megszólal egy dal. Maga a dallam nem ismerős, viszont a szöveg igen.
( Kattints ide, és olvass tovább! :) )
Miközben hallgatom, csukott szemmel azon gondolkodok, hogy honnan ismerős.
Egy idő után beugrik. A szemeim felpattannak, és látom magam előtt magunkat. Hallom a hangját, ahogy fájdalmak közt azt mondja:
- Te egyszerűen nem érted, hogy milyen fájdalmat okozol, mikor az ő kezét fogod.... Régebben voltak céljaink, de ez már a múlté. És most hozzá sétálsz. Amikor hajnalban felébredek, és tudom, hogy vele vagy, azon gondolkodok, hogy vajon ő tudja-e, hogy én már megérintettem a bőröd, és hogy érzi-e a nyomaimat a hajadban.
- Harry ő szeret.
- És te? Te szereted?
- Szóval? - kérdezem, mintha semmi sem történt volna az előbb.
- Már egy ideje tetszik, de nem beszélgettünk. Évfolyam társam a suliban.
- És most mit akart?
- Lesz valami buli a parton. Megkérdezte, hogy nincs-e kedvem vele menni.
- Erre te..?
- Azt mondtam, hogy nem tudom. Számot cseréltünk, majd eljöttem. Most már indulhatunk? - belenézek a visszapillantó tükrömbe. A csávó idegesen mutogat. Sebességbe teszem a kocsit. A csávó mögöttem lenyom egy duda szólót. Elindulok, de előtte a leengedett ablakon kidugom a kezem, és kinyújtom neki a középső ujjam. Maria felnevet.
- Mi van? - nézek rá, miután ismét csak a vezetésre koncentrálok.
- Teljesen megváltoztál.
- Jó, vagy rossz irányba?
- Azt hiszem jó.
- Például miben?
- Magabiztosabb vagy. És nagyobb a szád. És jó fej vagy.
- Ezek most bókok voltak? Tőled? Esküszöm, rád sem ismerek.
- Fogd be! - mondja, majd elmosolyodik.
***
* Elmentünk. Estefelé jövünk! Cyn a barátnőjénél alszik, Mike dolgozni van. Puszi.
Anya & Apa *
- Maria! - kiáltom a konyhából.
- Mond! - jön le.
- Anya, apa este jönne haza, Cyn a barátnőjénél alszik Mike dolgozni ment! Miénk a lakás!
- Király!
- Filmezzünk! Besötétítjük a nappalit, és nézünk valami filmet!
- Oké. Van valami nasi?
- Süssünk? - ajánlom.
- Rendben.
- Mit?
- Ömm. Van gyümölcs.
- Jó észrevétel Sherlock!
- Nagyiféle almás pite?
- Legyen almás, de ne azt! Anya a héten már sütött. - körbenézek a konyhában. - Valaki eszi még ezt a kiflit?
- Nem hiszem.
- Rendben. Akkor ebből csinálunk.
- Kifliből? Mit tudunk csinálni kifliből, meg almából?
- Máglyarakást! A nagyi sokat csinált régen.
- Rendben.
A süti egy óra alatt elkészül.
Felszeletelem, kistányérra rakom és bemegyünk a nappaliba.
- Finom lett. - mondja az első falat után Maria.
- Finom lett. - mondja az első falat után Maria.
- Köszönöm. Azért a nagyié finomabb szokott lenni.
- Szerintem a tiéd is jó.
- Megtisztelő.
A film halál unalmas!
- Anyuék komolyan ezeket nézték, amíg nem voltam itthon? - kérdezem Mariától.
- Igen. Ezért nem filmeztünk velük.
Kikapcsolom a tévét, és kiviszem a tányérokat. Két üveg vízzel térek vissza. Maria már laptopozik, fülhallgatóval a fülében.
- Köszi. - veszi át a vizet.
- Mit hallgatsz? - kérdezem.
- A lemezt amit vettem.
- Tényleg Mit vettél? - maga mellé nyúl, és egy CD tokot vesz fel, amit a kezembe nyom.
One Direction. Midnight Memories.
- Ezt most vetted?
- Igen. Meghallgatod őket? Tegnap előtt adták ki.
- Igen. - megkapom az egyik fülest. A fülembe rakom, ő pedig azonnal elindítja.
- Ezt Niall írta. - vágom rá az egyik dalra.
- Honnan tudod?
- Ott voltam mikor megírta. - csak bólint, majd erősen a zenére koncentrál. Már akkor is király volt a dal, de most még jobban tetszik. Kicsit szomorú fejet vág. A régi Mariánál nem nagyon hatott volna meg, de az új, akit egyre jobban csípek, valahogy zavar, ha szomorú.
- Mi a baj? - állítom le a zenét.
- Cyn.
- Csinált valamit? - egy ideig maga elé bámul, majd megrázza a fejét. A szeméből könnyek csordulnak ki. - Hé. Mi a baj? - az asztalon nyugvó telefonja után nyúl. Felveszi, pötyögni kezd rajta, végül felém fordítja.
* Megvettem az új 1D CD-t! :3 *
Maria
* Nőj már fel! Úgy viselkedsz, mint egy gyerek! Kit érdekelnek már? Lejárt lemez! -_-" *
Cyn
Mekkora egy tahó!
- Tudod mit? - veszem elő a telefonom. Átkarolom Maria vállát, és közelebb húzom. Kezembe veszem a lemezt, és úgy tartom, hogy látszódjon. - Mosolyogj! - mondom, megvárom amíg így tesz, aztán rögtön csinálok egy képet. Ezután magunk felé fordítom, és megnézzük. - Szerinted jó? Látszik a lemez is, meg mi is.
- Tök jó kép. - mondja.
- Biztos?
- Aha. Miért?
- Ha Cyntia szerint lejárt lemez, akkor nem fogja bánni ha ezt el SMS-ezem Niallnek, utána pedig ki tweetelem.
- Komolyan?
- Aha. - bólintok, és már pötyögöm is. Először SMS-ben küldöm el.
* Most hallgatjuk az új lemezt, a legnagyobb rajongótokkal. Eddig nagyon tuti! Rögtön felismertem a dalt amit írtál aznap este! Szupi! *
Maya
- Éééés Küldés! Kész! - ezután ki is tweeteltem.
- Olyan szerencsés vagy. - mondja Maria.
- Mert?
- Egy világsztárral jártál!
- Nem volt mindig annyira tuti! A sok utálkozó, meg az ilyenek.
- Mesélj róla!
- Miről? - fordulok felé.
- Hogy milyen volt. Hogy mit csináltatok. Milyen volt az első randi?
- Jó volt. - vágom rá. - Egy csomót bohóckodtunk. Az első randi csodás volt! Megmondtam neki, hogy normális kapcsolatot akarok. Randival meg ilyenek. Azt akartam, hogy bizonyítsa, hogy szeret. Ő elhúzott, és ott hagyott. Később csengettek. Tessa nyitott ajtót. Én a szobámban voltam. Feljött szólni. Én lementem, a futár pedig vagy százötven szál rózsát hozott. Egy kis kártya volt benne azzal a szöveggel, hogy: " Este húzz valami lazát. Nyolcra érted jövök. Kint várlak majd. Ne késs. Harry "
- És hova vitt?
- A legjobb barátjának a pihenőjébe. - Maria tátott szájjal bámul rám.
- Jártál Ed Sheeran pihenőjében?
- Igen.
- És mit csináltatok ott?
- Harry kölcsönkérte a kulcsot Edtől. A hátsó kertet gyönyörűen feldíszítette. Felhúzott egy vásznat, és beállított elé egy laptopot, és egy vetítőt. Gyönyörű volt. Mindenhol lámpások, meg égők. Gyönyörű volt.
- Mit néztetek?
- Fogadom.
- Az király film.
- Az bizony.
- És ezután?
- Beszélgettünk. Ő mesélt a családjáról, majd én is. Végül kint aludtunk el. Reggel a mellkasán ébredtem. Egy ideig ott feküdtünk egymás mellett, - a részletekbe direkt nem megyek bele. Megtartom magamnak. - aztán kattogásra lettünk figyelmesek.
- Mi volt az?
- Beindult a locsoló rendszer.
- Ne!
- De. - mesélem nevetve. - Berohantunk a házba, de már késő volt. Folyt rólunk a víz. Onnan egy gyors kajáldába mentünk, mert csapzottan nem engedtek volna be rendes étterembe. - az emléktől lefagy a mosoly az arcomról. Ezt Maria is észreveszi.
- Mi történt ott?
- Megkaptam, hogy egy pénz, és hírnévéhes ribanc vagyok.
- Hülye lotyók. - vágja rá a húgom. Azonnal ránézek szigorú tekintettel. - Bocs. - vigyorodik el. Megrántom a vállam.
- A mai után nem szólhatok semmit. - felnevet.
- Milyen volt mikor hazavitt Holmes Chapelbe?
- Fura. Nem tudtam, hogy hova megyünk. Aztán mikor megérkeztünk a szüleihez, és megtudtam, hogy hol vagyunk teljesen elkapott a rettegés. Mi lesz ha az anyukája, vagy a mostoha apja nem kedvel majd? Ha nem tetszem majd nekik. De a szülei nagyon jó fejek! Gemma is csúcs szuper csaj!
- És az a dal?
- Milyen dal? - kérdezem.
- Don't let me go.
- Ja, az a dal.
- Ja. Az a dal! Annyira irigyellek! - mondja.
- Nincs miért.
- De van. Hahó! Van egy saját dalod, amit egy világsztár írt!- nem felelek, csak magam elé bámulok. Van egy saját dalod. - Amúgy miért szakítottatok? - kérdezi. Itt a vége a kérdezz-feleleknek.
- Azt hiszem, anyuék jöttek meg. - felállok, és az ablakhoz sétálok. Felhúzom a redőnyt, majd kinyitom az ablakot. Természetesen senki sem jött meg.
A telefonom csipogni kezd. SMS-em érkezett. Vissza megyek, felveszem a kanapéról, majd megnyitom.
* Köszönöm. Hiányzik az éjféli szendvicsed! :( Jössz valaha még Angliába? *
Niall
Niall
* U.I. : Ő melyik húgod? Add át neki üdvözletem. *
Niall
- Ki írt?
- Ni...
- És mit? - szakít félbe.
- Üdvözöl. - mondom, miközben írom a választ.
* Csak a szendvicsem hiányzik? Cö. Hát így biztos, hogy nem! :D Komolyra fordítva. Nem tervezem. Nincs miért vissza menjek. A boltot Emilie vette át. A volt munkahelyemre már biztos vettek fel valakit. Anyuék eladták a nagynéném, házát Tessa nagynénjének. :/ Hogy vagy? Többiek? :) *
Maya
* U.I: Ő Maria. :) A kedvesebbik. *
Maya
Mariara nézek, aki teljesen bele van merülve a laptopjába. Vissza dugta a fülébe a felhallgatót, és teljes erővel arra koncentrál.
Pár perc múlva ismét csipogni kezd a telefon. SMS-em érkezik, de nem attól akitől várom.
* Hiányzol. Már várom a hétvégét, hogy lássalak! Anyuék szeretnék, ha náluk töltenénk a hétvégét. Benne lennél? Szeretlek. *
Ash
Pár perc múlva ismét csipogni kezd a telefon. SMS-em érkezik, de nem attól akitől várom.
* Hiányzol. Már várom a hétvégét, hogy lássalak! Anyuék szeretnék, ha náluk töltenénk a hétvégét. Benne lennél? Szeretlek. *
Ash
* Este megbeszéljük! Majd hívj ha hazaértél! Szeretlek. *
Maya
***
Késő este van. Maria már elment aludni. Én még mosogatok magunk után, mikor megérkezik a bátyám.
- Konyha! - mondom neki. Bejön és ledobja magát az egyik székre. - Mi a helyzet?
- Elfáradtam. Anyuék?
- Valami ismerősüknél.
- Kérsz szendvicset?
- Aha.
- Rendben. Felszeleteled a paradicsomot?
- Persze. Dobd ide.
***
- És ekkor az egyik srác úgy döntött, hogy kicsinálja a másikat.
- És ilyeneket beengednek az óráidra?
- Ő volt az egyetlen ilyen. Nem tudtuk róla, egészen idáig.
- Durva.
- Az. - harapok egyet a szendvicsből, közben felmegyek Twitterre. 13 értesítés.
* niallhoran, és további 11 személy kedvencelte a képet *
* niallhoran retweetelte a képet *
Elmosolyodok, és még egyet harapok a szendvicsből.
- Mit mosolyogsz? - lök meg Mike.
- Délkörül megosztottam egy képet Twitteren. Maria teljesen ki volt készülve a bunkó tesója miatt, ezért gondoltam feldobom. Elküldtem Niallnek, aki vissza írt, most pedig megosztotta a képet. Maria teljesen odáig lesz holnap, ha megtudja, hogy az egyik kedvence kitette őt az eredeti oldalára. Remélem Cyn megeszi majd a méreg!
- Várj! A lányok össze vesztek? - ugyan úgy meglepődik, mint én a délelőtt folyamán.
- Aha. Cyn szerint a One Direction már lejárt lemez, és gyerekes ahogy Maria viselkedik.
- Szegény Maria.
- Ja. De nem baj. Úgy tűnik bepasizott.
- Micsoda?
- Aha. A lemezboltnál elhívták valami buliba. A parton lesz. Gondolom első randi, meg ilyenek. Tök cuki volt. - megcsörren a telefonom. - Ne haragudj, - felállok. - de ezt fel kell vennem. Van süti a sütőben. Én felmentem. Ezt elpakolod? - mutatok a tányérra.
- Persze, menj csak. Jó éjt!
- Jó éjszakát! - mondom, már a lépcső aljáról.
- Szia. - veszem fel.
- Szia. Szóval? Elmegyünk a hétvégén?
- Miért is ne. Ha már ott vagyunk akkor meglátogatom Tessát.
- Rendben. Milyen volt a napod?
- Jó. Mariaval egész jól kijöttünk ma.
- Igen? Mi történt?
- Össze veszett a tesójával. Neked? Milyen volt a napod?
- Nehéz. A tanár kiszemelt magának. A teljes órát nekem szentelte. Megkért, hogy fejtsem ki részletesen amit a múlthéten tanultunk.
- És ment?
- Fogjuk rá.
- Büszke vagyok rád!
- Én pedig szeretlek.
- Engem ki nem? - felnevet, majd hangosan sóhajt egyet.
- Olyan rossz, hogy ilyen messze vagyunk egymástól.
- Igen. De ez volt az egyetlen lehetőséged. Később már nem vettek volna fel.
- Tudom, mégis jobb lenne, ha itt lennél velem. Esetleg ide költözhetnél.
- Nem tudom. Mégis mi a fenéhez kezdenék ott?
- Segíthetnél felkészülni a vizsgákra.
- Szerintem jobban megy, ha nem vagyok ott.
- Ne vegyél rá mérget.
- Én szerintem most elmegyek aludni. - mondom, közben ásítok egy nagyot. - Előtte akkor lefoglalom a jegyeket.
- Péntek este érkezem.
- Kimegyek eléd.
- Már várom. Aludj jól. Álmodj rólam.
- Mindig azt teszem. Te pedig rólam.
- Senki másról. Jó éjszakát.
- Pihenj sokat. Szia. - leteszem, és az ágyra dobom a telefont. Elmegyek fürdeni. Megmosom a hajam a kedvenc samponommal, majd felöltözök, és megszárítom. A szobámba menet észreveszem, hogy Maria szobájának ajtaja nyitva. Benyitok. Ő alszik, a laptopja viszont megy. Halkan közelebb megyek, és elemelem mellőle. A szekrényére teszem, és kilépkedek a programokból. Utoljára a zenelejátszó marad. A Midnight Memories CD-t hallgatta. Leállítom, és abból is kilépek. Kiszedem a lemezt, és kikapcsolom. Megvárom míg kikapcsol, majd a lemezzel a kezemben távozok. Becsukom magam után az ajtót, és vissza megyek az én szobámba. Ott előveszem a laptopom, amit még Anne-éktól kaptam, belerakom a CD-t, a füles a fülembe dugom, és elindítom a zenét.
Annyi sok jó szám van a CD-n. Don't forget where you belong, Something Great, Right now, Little Balck dress, és a többi.
Zenehallgatás közben elkezdem lefoglalni a jegyeket.
***
A jegyek lefoglalva, a zene még mindig megy. Kezdek elbóbiskolni, mikor megszólal egy dal. Maga a dallam nem ismerős, viszont a szöveg igen.
( Kattints ide, és olvass tovább! :) )
Miközben hallgatom, csukott szemmel azon gondolkodok, hogy honnan ismerős.
Egy idő után beugrik. A szemeim felpattannak, és látom magam előtt magunkat. Hallom a hangját, ahogy fájdalmak közt azt mondja:
- Te egyszerűen nem érted, hogy milyen fájdalmat okozol, mikor az ő kezét fogod.... Régebben voltak céljaink, de ez már a múlté. És most hozzá sétálsz. Amikor hajnalban felébredek, és tudom, hogy vele vagy, azon gondolkodok, hogy vajon ő tudja-e, hogy én már megérintettem a bőröd, és hogy érzi-e a nyomaimat a hajadban.
- Harry ő szeret.
- És te? Te szereted?
Imádom!!! *ismét* :)
VálaszTörlésSiess a kövivel!!!
Gigi <3