55. fejezet / Barátság extrákkal.

Mottó: Szeretem őt. Nem amiatt, ahogy táncol az angyalimmal, hanem ahogyan nevének hangzása elhallgattatja a démonjaimat!  

( Kattints ide, és jó olvasást! :) )


* Harry szemszöge *


- Igen. - nevet fel a lány velem szemben. Niall egyik ismerőse, és egészen jó fej.
- A koncertek során is il.... - nem sikerül befejeznem a mondatot. Éles sikoly hallatszik a stég felől. Tessa, és a többi srác ott van. Biztos Tessát szekálják. - Hol is tartottunk? - fordulok vissza a lányhoz.
- A koncerteknél.
- Igen. Szóval a koncerteken is szokott ilyeneket csinálni.
- Ahogy elnézem, te sem panaszkodhatsz. - megböki a mellkasom, rám vigyorog.
- Én? Kiné...
- SEGÍTSÉG! - kiáltja Tessa.
- Menjünk oda. - int a fejével, oda sétálunk. Liam és Louis a vízben vannak. Tessa felém fordul. Szemében könnyek csillognak, amik hamar lekúsznak az arcán.
- Hé. - mi a baj? - Maya? - körbenézek, szememmel Mayát keresem.
- Harry, segíts. Kérlek. - zokogja Tessa. A fiúkra nézek a vízben, akik folyamatosan alá-alá merülnek.
- Tessa! - megragadom a vállát, magam felé fordítom. - Mi történt? Ki van a vízben, és Maya hol van?
- Maya. Maya van a vízben! Harry segíts neki! Kérlek. - a világ megszűnik létezni körülöttem. Még a zene is tompábban hat.
- Menj. Kérj segítséget. Csak van valaki aki orvos.
- Niall már elment.
- Menj te is. Kérdezzetek végig mindenkit. Siess! - mondom. Cipőmet azonnal leveszem, telefont kidobom a zsebemből, és azonnal beugrok. A tó tiszta kosz, így ha akarnám sem láthatnék semmit. Sötétben tapogatózva merülök egyre lejjebb, és lejjebb.

- Segíts. - mondom az egyik srácnak, aki a tó partján áll. Megfogja Maya karját, és kihúzza. A zene még mindig ugyan úgy bömböl, de fogadni mernék rá, hogy már mindenki a tó körül van. kimászok, és azonnal Maya mellé állok. Tessa, és a többiek is ott állnak már. Mivel senki sem jelentkezett aki orvos, ezért Liam, Louis, és én álljuk körbe.
- Lélegeztesd! - mondja Liam. Így teszek.

Rövid időn belül Maya köhögni kezd, kicsit felemelkedik, oldalra fordul, és vizet kezd hányni. Hátra dobja magát, ég levegő után kapkod. Felé hajolok.
Egy tincs a vizes homlokára tapadt. Óvatosan oda nyúlok, és a füle mögé tűröm.
Kinyitja a szemét. Tekintetünk összetapad. Nem szól semmit, behunyja a szemét.
- Jól vagy? - kérdem. Elmosolyodik, bólint.
- Te mindig megmented a szaros életem. - megkönnyebbülten sóhajtok fel. Felállok, és felkapom. Kezeit a nyakam köré zárja, és a mellkasomra nyomja vizes fejét.
- Harry.
- Hmm?
- Ugye tudod, hogy tudok járni?
- Persze.


***

* Maya szemszöge *

Egy sátorban ébredek. A fejem borzasztóan lüktet. Felülök, és egy idő után ki is mászok a sátorból. Sötét van, zene bömböl a távolból, fények villódznak, és emberek nevetése hallatszik. Körbenézek. A sátor mellett két napozóágy van. Harry fekszik az egyikben, alszik. A szemem elidőzik rajta. Haja kócos, göndör tincsekben hull az arca köré. Oda megyek a másik székhez, és bele fekszek. Az égen rengeteg csillag van már. Oldalra fordítom a fejem, és bámulni kezdem.
- Jól vagy? - kérdezi. Vajon mióta néz?
- Igen. - felelem. - Már kettővel jövök neked.
- Maya...
- Köszönöm. Tényleg. - nem válaszol, csak az ég felé fordítja a fejét. Én is így teszek.
- Jól vagy?
- Igen. Egy kicsit fáj a fejem, de minden oké.
- Miért nem úsztál ki?
- Nem tudtam. Miután eldobtak a fiúk és lemerültem... - a hang megakad a torkomon. Ahogy vissza gondolok, hogy meg is halhattam volna... Felé fordulok. - Minden felelevenedett előttem, ahogy beledobtak minket a vízbe Paullal. Lepergett előttem, és levegőt sem kaptam hirtelen.
- Mióta tart ez?
- Eddig nem fordult elő egyszer sem. Talán az, hogy akaratom ellenére történt mindez, és azért. Nem tudom. - a szemembe gyűlt könnyekkel küszködve fordítom el az arcomat. - Mostantól mindig ez lesz? Ha vízbe megyek, bepánikolok? Nem akarok így élni. Ez nem én vagyok. Olyan hülyén fog hangzani, de ha veled vagyok ezek a dolgok sehol sincsenek. - saját magam is meglepődök őszinteségemen.
- Hé. - kezét a szék karfáján lévő kezemre teszi, és össze kulcsolja az ujjainkat. - Nézz rám. - mondja. Nehéz perceknek  tűnő másodpercek után, felé fordulok. Szeme csillog a hold fényében. Közel hajol úgy, hogy a kifújt levegőt az arcomon érzem. - Én, mindig itt leszek. Bármi történjen, mindig számíthatsz rám. Mindig. - hangja és szemei megnyugvást ígérnek. Békét, biztonságot.
Csókold már meg. - megjelenik a vállamon az ördög.
Ne csókold meg. Mit fog szólni ehhez Ashton? - mondja rögtön az angyal.

Több mint egy éve az ördög győzött. Egy csodás randi sült ki belőle.

Megérzem Harry ajkait az ajkaimon.

- Harry. Ez nem helyes. - suttogom.
- Miért kell mindennek helyesnek lennie? - tudakolja. Már majdnem megteszi, én felugrok.
- Sajnálom. - a halántékomat dörgölöm.
- Nem. - ő is feláll. - Én sajnálom. - hátat fordítok neki, és magam köré fonom a karjaimat.
- Ashton megkérte a kezemet. - fordulok felé, karjaim még mindig a mellkasom előtt. - Igent mondtam neki. - hosszú ideig csak a cipőét nézi, majd egy mosolyra húzott szájjal tekint fel.
- Gratulálok. - istenem. Miért mondtam el neki?
- Jézus. Nem tudom miért mondtam el. - idegesen felnevetek.
- Köszönöm, hogy elmondtad. Barátok vagyunk, nem? - az arcát fürkészem. Barátok, akik majdnem csókolóztak. 
- Barátok. - bólintok, és én is rámosolygok.
- Nos, akkor...
- Akkor?
- Ha esetleg jobban vagy...
- Jobban vagyok.
- Nem megyünk szórakozni? Mint barátok. - mutat a zene irányába.
- De. - bólintok, és elindulunk.


***
- Gyere táncolni! - kiabálja túl a zenét Tessa. Gyorsan megiszom a pohárban maradt piát, leteszem az asztalra, és követem.  Rengeteget nevetünk, és táncolunk


- Emberek! Egy kis figyelmet kérnék! - üvölti a már teljesen lerészegedett Harry. Mondjuk én sem panaszkodhatok. Ha valaki megkérdezi mennyit mutat, nem a helyes választ adnám. - Nagy bejelenteni valóm van. - mellém lép, átkarolja a vállam. Lehalkítják a zenét. - Mind tudjuk, hogy az élet nem áll meg. Sőt. Mondhatni rohan. Egyet tudni kell, az hatalmas vagyon. - felém fordul, és ferde mosolyra húzza a száját. - Mindent tudni kell, de aztán azt nagyon. - mindenki csendben figyel. Farkasszemet nézünk, lassan eltűnik a mosoly az arcáról, elfordul és folytatja a hegyi beszédét. - Talán itt mindenki tudja, hogy Maya vissza költözött a sztárok városába. Magányosan tengette napjait, míg rá nem talált "élete szerelmére".
- Harry. - sziszegem, figyelmeztetve, de ő csak folytatja.
- Míg mi itt, Londonban éljük mindennapjainkat, változatlan rutinban, addig Maya -  sörösüvegével rám mutat. - hamarosan férjhez megy. - na ez frankó. Köszi Harry.
- Gratulálok! - mondja mindenki, és megölel.
- Jesszusom! Gratulálok! - gratulál Eleanor. - Sok boldogságot.
- Köszi. - még vagy 20-an biztos személyesen gratulálnak. Mielőtt még bárki újra letámadhatna, gyorsan Harry után eredek, aki Liamékkel beszélget.
- Elrabolhatom egy kicsit a barátotokat?
- Persze. - egy kicsit meglököm, és egész a napozó ágyakig, ahonnan elindultunk, meg sem állok. Ezek a székek a buli helyszínétől körül belül 10 percnyire vannak.

- Mi a helyzet? - áll meg.
- Mi a fene volt ez?
- Hé-hé-hé!  Azt hittem nem titok. - a beszéde nem tiszta, de az enyémre se mernék mérget venni. - Vagy az?
- Nem, csak... - nem fejezem be a mondatot. Pár perc múlva Harry, zsebre tett kézzel rám mosolyog.
- Mi van? - kérdezem.
- Te nem szereted őt.
- Micsoda? De igen. - kelek ki magamból.
- Jó. Persze, hogy szereted. - olyan közel sétál, amennyire csak tud. Térdeink össze érnek. - De nem úgy ahogy engem szerettél. Sőt. Mondok még valamit. - még közelebb hajol, így már csak pár centi válasz el minket. Köpni nyelni nem tudok. - Még mindig szeretsz.
- Jézusom. Dehogy sze... - mielőtt befejezhetném a tiltakozást, aminek megjegyzem semmi haszna, két kezébe zárja az arcom és megcsókol. Egy idő után nem tudom mi üt belém, de viszonozom. Bele túrok a kócos hajába, és mégközelebb húzom, hogy csak egy centi se legyen köztünk. Így már mindenhol össze érünk.
Hirtelen olyan helyeken érzek dolgokat, ahol nem szabadna.
- Harry. - hajolok el. - Barátok vagyunk. - furcsa mosoly jelenik meg az arcán.
- Barátok... extrákkal. - nos, ebben az állapotban ez is megfelel. Újra megcsókol. Nem ellenkezek. A következmények várhatnak.