Mottó: A barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, "csendesen" meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen ott van!
Bekapcsolom a zenét, és max. hangerőre kapcsolom. Várom, hogy megszólaljon, P!nk, vagy a F.U.N vagy valamelyik kedven előadóm, de csak a One Direction-től a Strong című szám kezd el szólni a fülembe.
A francba! Húgom memóriakártyája van a telefonomban!
És a francba MÁSODSZOR IS! Kikerekedett szemmel nézek a mellettem ülő srác irányába.
Maga, Harry Edward Styles ül mellettem!
*1 új üzenet*
~NEM FOGOD ELHINNI, DE LIAM JAMES PAYNE ÜL MELLETTEM! TUDOD KIKKEL UTAZUNK? :D :* :3 <3 ENNÉL ROSSZABB NAPOM SOSE LEGYEN!
SZERETLEK.~
TES
~ JÉZUSOM TES! SOSEM MONDTAD, HOGY BEJÖNNEK NEKED... ~
MAYA
~ MERT SOSEM KÉRDEZTED! AMÚGY NEHOGY AZT MOND, HOGY NEM JÖN BE, NEKED, HARRY egyemacukipofádat STYLES!? ~
TES
A választ egy kicsit váratva küldtem el. Szemem sarkából, a mellettem ülő srácra sandítottam. Klassz göndör haja, gyönyörű arcába lóg.
~ NEM! EGYÁLTALÁN! ~
MAYA
- MAYA! Te normális vagy? - kiabál fel Tes, mire minden szem rá szegeződik. Megfordul a székébe, és nagy kerek szemit rám szegezi. Mindenki minket figyel, még Liam is megfordul. Tes ezzel mit sem törődve folytatja a mondandóját.
- "Egyáltalán"? Komolyan? - a minket figyelő Harryre nézek, majd vissza Tesre. Tudtam, ha most azt mondom, "JÓ. TALÁN" akkor sosem hagy békén.
- Nem. EGYÁLTALÁN. - szeme szája elkerekedik, majd angol helyett magyarul folytatja. ( Tessáék előttünk egy évvel költöztek ide. )
- Te, - szegezi rám az ujját - te egy zavarodott kis lányka vagy, érted? Mennyien ölnénk a helyzetünkért, ember! - kezeit az égre szegezi - Ez, maga a mennyország.
- Már akinek.- forgatom a szemeim.
- Maya! - dobja nekem a nyakpárnáját. - Nézz rá!
- Switch their belts on. We start the take-off!
- Most, az egyszer megmenekülték rajongói haragom elől. - vált át angolra. - Most az egyszer Maya Jessica Smith. Ezt köszönd, a hangnak, a dobozból! - ezzel elmosolyodik, elveszi a nyakpárnáját, és vissza ül a helyére, mintha semmi sem történt volna. Megdöbbenve figyelek magam elé. ( WAOO ) Szerényen körbenézek. Harry, Niall, Louis, és Zayn, még mindig le vannak fagyva attól, amit az előbb Tes előadott. Liam viszont előre néz, és tovább foglalkozik azzal, amit az előbb csinált.
* felszállás után egy órával *
- Hé. - rázza meg a vállam egy idegen kéz... Harry
- Mi van? - nézek rá.
- Elnézést hölgyem.- szólal meg az utaskísérő hölgy Harry mellett. - Ezen a csomagon az ön neve áll.
- Az hogy került önhöz? - kérdezem.
- A kollégáim most találták. - ahogy a táskáért nyúlok, át kell hajoljak Harry, ami egy kicsit zavaró, másfelől nem érdekel. Átveszem a táskát, és ezzel ki is borítom a tartalmát. Harryvel egyszerre hajolunk le, hogy össze szedjük. Jól le is fejeljük egymást.
- Jesszusom. - kapja fel a fajét rögtön - jól vagy?
- Persze, csak megfájdult a fejem.
- Sajnálom. Ne haragudj!
- Semmi gond.
- Biztos? - mered rám a boci szemivel. ( *-* URAM ISTEN! Azok a szemek. :3 )
- Igen.
- Mi van? Csajozgatunk? - hajol az ülés közé egy szőke fej.
- Fogd be Niall! - csapja homlokon Harry.
- Áucs! FÁJ, Harry, amikor így viselkedsz velem! - sírást utánozva visszaül a székébe.
- Harry Styles vagyok. Zenész. - nyújtja a kezét, miután elpakoltam a szétszóródott cuccaimat.
- Tudom, ki vagy. - fogok vele kezet. Nem fáj, de elég erős a szorítása. Férfias. - Maya Jessica Smith. Úszó.
- Talán rajongó vagy?
- Én nem. De a húgaim igen, és mindenhol az idegesítő fejed díszeleg. A mindenhol alatt a mindenhol -t értem.
- Aranyos hú... Várj. Te azt mondtad idegesítő?
- Igen. Miért nem tudod mit jelent?
- De csak eddig mindenki olyanokat mondott, hogy : cuki, sexy, helyes...
- Hát... Az élet nem habos torta.
Egy idő után, mikor már azt hiszem nem akar társalogni, ismét megszólal.
- Milyen nyelven... kelt ki magából a barátnőd?
- Magyar.
- Magyar? - tátja el a száját.
- Betűzzem le?
- Mindig ilyen csípős nyelvű vagy?
- Nem, dehogy. Csak azokkal akit nem kedvelek. - vonom meg a vállam.
- Ho-ho-ho! - fordul felém egész testtel. - Te nem kedvelsz?
- Hát fogjuk rá.
- Miért? - teszi fel a kérdést. Magyarul kezdem sorolni az okokat.
- Öntelt, Nagyképű, nőcsábász.
- Mindig ezt csinálod?
- Mit? - kérdezem reflexből magyarul. - Oh Sorry... - váltok vissza angolra. - Mit?
- Hogy úgy beszélsz, hogy mások ne értsék.
- Nem. De tényleg érdekem mit mondtam?
- Aha. - egy ideig az arcán legeltetem a szemem, aztán nagy sóhaj kíséretében, elkezdem:
- Tényleg? Hát oké. Szerintem te egy...
* 1 új üzenet *
~ Ő NEM, DE ÉN ÉRETTEM MIT MONDASZ! NE LEGYÉL BUNKÓ! SZINTE NEM IS ISMERED! ADJ NEKI EGY ESÉLYT! ~
TES
Ezt vajon, Ő mondja vagy a rajongói én-e?
- Elég jó fejnek tűnsz. - fejezem, be a mondatot. Egy önelégül mosoly ül ki az arcára.
A további úton már nm igen beszéltünk, csak néha néha egy-egy mondatot.
* Londonba *
Már este van mikor megérkezünk.
Holly néni, és Bard bácsi a reptéren várnak minket.
- Sziasztok. - köszönök. - Hiányoztatok!
- Te is. Na gyertek menjünk!
* otthon *
 | |||
| Holly nénikémék háza |
Tesával, mind a ketten külön szobát kapunk.
Egymás mellett vagyok, ami jó, de jobb lett volna ha egy szobába raknak minket!
Mióta leszálltunk a gépről Tessával nem sokat beszéltünk, mert Holly nénikémék, végig dumáltak, ezért este, lámpa oltás után, Tes átjött, hozzám. Beugrott mellém az ágyba, és hatalmas mosoly kíséretémben, nagyot sóhajtott. Ez azt nála, hogy történt valmi, csak arra vár, hogy rákérdezzek.
- Mi történt? - mosolyodtam el.
- Na kinek a száma van meg? - lebegteti előttem a telefonját.
 | ||
| Maya szobája |
 | ||||||||||||
| Tessa szobája |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése