5. fejezet / Korai búcsú

Mottó: Sokan élnek, akik halált érdemelnek, és néhányan meghalnak, akik élhetnének.

* reggel 8 után *

- Maya! - ráz meg Tes.
- 10 perc! - húzom a takarót a fejemre.
- Maya, kérlek. - a hangja elcsuklik. Felé fordulok, és észreveszem a szeméből dőlő könnyeket. Az otthoni telefont tartja felém.

- Maya Jessica Smith. - ülök fel, és átveszem a telefont.  Tes arcát fürkészem, de ő a kezébe temeti azt, és zokogni kezd. Megijeszt.

- Jó reggelt kívánok kisasszony. Donat nyomozó vagyok. Holly Josephine Smith, és Brad Willson, az ön rokonai? 

- Igen. Valami történt velük? - a szívem megugrik.

- Sajnálom, hogy nekem kell közölnöm önnel, de az éjjel autóbalesetet szenvedtek.

- És... - nyelek nagyot. - és jól vannak? - kérdezem. Belül érzem, hogy nem, nincs semmi rendben, de a remény hal meg utoljára.

- Őszinte részvétem, kisasszony. A rokonai, az éjjel életüket vesztették. 

* délután 14 óra *

- May.. - Tessa már órák óta könyörög a fürdőszoba ajtóm előtt, hogy menjek le enni, vagy legalább menjek ki hozzá, de nincs erőm. - Fel kellene hívnod a szüleidet. - igaza van. Letörlöm az arcom, majd megmosom. Mély lélegzetvétel után kinyitottam az ajtót. Tes rögtön a nyakamba ugrik.
- Annyira sajnálom! -zokogja. Erősen megölelem, és én is sírni kezdek. Egész nap így maradnák, ha lehetne, de csengetnek. - Majd én kinyitom. - suttogja Tes. Letörli az arcát, és elindul lefelé. Ajtóból még vissza fordul. - Öltözz fel. Biztos a zsaruk lesznek azok. - bólintok, mire ő eltűnik.
Egy ideig az ágyamon ülök, aztán ráveszem magam, hogy felöltözzek.

-  Ezt húzom. 

Lassan elindulok lefelé. Tes a nappaliban van. Nem egy zsaruval, hanem Liammal ülnek a kanapén. Liam Tessát vigasztalja. Olyan édesek együtt. Ha ezt elcseszi az én barátnőm, hát nem tudom mit csinálok vele!

- Szia. - köszönök oda. Tes és Liam felkapja a fejét.
- Szia. - ölel meg Liam. - Őszintén sajnálom. Részvétem a nagynénédék miatt.
- Köszönöm. - szipogom.


* este *

Délután felhívtam anyáékat, és elmondtam nekik a rossz hírt. Megígérték, hogy amint tudnak átrepülnek ők is. Igyekeznek. Azt kérték ne hagyjuk el a házat. Vigyázzunk egymásra. De egyszerűen itt megfulladok. Minden rájuk emlékeztet, és ez kibírhatatlan.

- Gyertek át hozzánk. Lakjatok ott nálunk. - veti fel az ötletet Liam. Velünk maradt, Ő csinál nekünk vacsorát, amihez én egy ujjal sem nyúlok hozzá, csak lökdösöm a villámmal, mintha egy darab szar lenne a tányéromon.
- Tényleg? - néz fel Tes.
- Igen. Nem lennétek egyedül, és nálunk van még üres szoba.
- Biztos? - kérdezem.
- Természetesen. Még ma este. Segítek átvinni a cuccokat. Oké? - néznek rám mind a ketten.
- Oké. - bólintok.


* később * 

Csak pár ruhát pakoltunk össze Tessel. Nem terveztük, hogy sokáig itt maradunk. Aztán mégis itt ragadtunk. Már lassan 2 hete, hogy itt lakunk. A fiúk annyira kedvesek velünk, és szívesen látnak. Jó a hangulat is, amitől nem jut eszembe folyton Holly néni. Ha mégis kiborulok Mindig valaki megvigasztal.

Épp a szobámban ülök, mikor kopogás nélkül rontanak be mindahányan vannak.
- Mi van? - kérdezem.
- Menjünk vidámparkba. - dobja fel az ötletet Niall.
- Most? - nézek rá.
- Nem. Kedden. Vajon? ... Igen most. Kérleeek! Nélküled nem megyünk sehova...
- Maya. - rebegteti a pilláit Tes.
- Ezt hagy abba. - mutatok rá.
- Akkor szedd össze a seggedet, és gyere velünk!
- Nem tudom. - rántok vállat.
 - Tök jól fogjuk magunkat érezni.
- Veszünk olyan nagy nyalókát. - mondja Niall.
- És vatta cukrot is. - vigyorodik el Harry. Egyszerűen elolvadok mikor rám mosolyog.
- Akár, még fánkot is. - rántja meg a vállát Louis.
- Vagy csokis pitét.
- Vagy sült krumplit, kolbásszal.- jönnek az ötletek sorba.
- Oké. Oké. Már a nyalókával meggyőztetek. - vigyorodok el.
- EZAAAZZZ!... IGEEEEN! ... VIDÁMPAAARKKK!! - kiabálják, és kiszaladnak. Egyedül Tes marad bent, de őt is elküldöm átöltözni.

- Maya, kész vagy? - ront rám Harry. - Waoo. - tátja el a száját, majd végigmér.
- Szia Hazza. - fordulok meg.
- Mióta hívsz te Hazzanak? - vonja fel a szemöldökét.
- Mióta rontasz rám kopogás nélkül?  - viszonozom a nézést.
- Ott a pont. - vigyorg.
- Mit bámulsz? - kérdezem.
- Gyönyörű vagy. - mondja. Közben érzem, hogy belepirulok.
- Köszönöm. Csak felrángattam pár holmit... - szerénykedek. Egy kék inget, egy farmert, és egy szandált húzok, hajamat pedig kontyba fogom, és egy szalaggal kötöm össze.

- Csukd be a szád Harry, mert bele repül valami. - löki rajta egyet Zayn.
- Kussolj Zayn! - löki vissza.
- Kész vagytok? Indulhatunk?
- Igen. - válaszoljuk egyszerre Harryvel. Aztán egyszerre fel is nevetünk.
- Na ebből még lesz valami. - jegyzi meg mellékesen Zayn, aztán elindul lefelé.

Harry szemszöge

Maya, baromira vadító. Meg akarom szerezni magamnak. Tudom, nem egy tárgy, de akkor is birtokolni akarom! Már az első pillantástól kezdve érezem azt a " Waoo, a picsába, kell nekem ez a lány " érzést.
 Külön kocsival megyünk a parkba, és én direkt Liamet választom.

- Láttam van köztetek valami. - mondom.
- Tessával?  - néz rám a kormány mögül.
- Ó, igen.
- Igen. Remélem van. Bele szerettem.
- Hogy csinálod? - kérdezem.
- Van 3 lépés.
- Hátrom lépés? Jézus. - nevetek fel.
- Az első. Nevettesd meg.
- Aha.
- Második. Mond, hogy szép a mosolya.
- Igen.
- A harmadik. Azon nyomban hívd randira, amint csillogó szemekkel nézett fel rád!
- Ennyi? - kérdem.
- Igen. Ilyen egyszerű. Kiről van szó?
- Konkrétan senkiről, csak érdekelt a technikád.
- Maya?
- Talált süllyedt.
- Hát, tesó. Nagy fába vágod a fejszéd.
- Tudom, de egyszerűen annyira vadító, hogy legszívesebben, ma fent a szobájában megcsókoltam volna. Sőt, akár többet is.
- Próbálkozni lehet.

Tessa szemszöge

- Igen. Nagyon aranyos. Teljesen belé szerettem. - mondom.
- Belém? - ölel meg Niall.
- Igen. teljesen, kezelhetetlenül, beléd zúgtam, szőkeség.- ölelem vissza.
- Akkor elmegyünk holnap kajálni?
- Bocsi, de fogyózom... - rántok vállat.
- Micsoda? Sajnálom, de nem vagy az esetem... - húzódik arrébb tőlem.
- Szóval. Ti? - fordulok vissza Mayhez.
- Nincs semmilyen "TI". Olyan van, hogy Ő, és Én, de olyan, hogy " TI " még álmaidban sem.. - kacsint rám.
- Te hülye vagy. - dörrenek fel. - Nem látod mennyire, bejössz neki? - veszek vissza.
- Hát ez van. Nem leszek egy újabb strigula, a kis "VELÜK MÁR MEGVOLT" naplócskájában.... Ami gondolom nem is olyan kicsi...
- Adj neki esélyt!
- Kiről van szó? - fordul hátra Louis.
- Ti kihallgattátok a beszélgetésünket? - csattanok fel.
- Hát ezt, még a süketet is mind meghallotta volna. - vigyorog.
- Oké. Akkor... - fordulok Mayához, és magyarra váltok - komolyan!
- Nem akarok tőle semmit.
- Ezt mondod, most.
- Tessa! - kel ki magából Maya. - Ezt már megtárgyaltuk! Ő és én nem, leszünk együtt soha! És ha, most nem bánod...
- Niall! What time is it? - vált vissza angolra, és engem figyelmen kívül hagy. Tudja, hogy ezzel fel tud húzni, ezért csinálja
-  8 lesz 3 perc múlva. - válaszolja Niall.

Maya szemszöge

Végre valahára megérkeztünk a vidámparkba, nyomunkban Harry és Liam.
Megvesszük a jegyeket, illetve, a fiúk fizetik nekünk is, aztán be megyünk. Csodás a látvány.

- Mi felülünk a hullámvasútra. - közli Liam, és kézen ragadja Tessát. Ti nem jöttök? - kérdezi
- Én biztos nem. - emelem az égbe a kezem.
- Én sem. - közli Harry, mire Liam elmosolyodik. Vajon miről folyt a beszélgetés a másik kocsiban?
- Mi igen. - állnak Liamék mellé a többiek.
- Majd találkozunk srácok. - köszönnek el, és el is indulnak a kijelölt cél felé.
- Miért maradtál itt?? - kérdezem, Harryt mikor a többiek halló távolságon kívül vannak.
- Mert utálom a hullám vasutat.
- Ó, igen? És miért?
- Mert... mert..
- Szóval, nincs rá okod... - indulok el.
- De van.
- Na! Erre kíváncsi vagyok.
- Szerettem volna veled lógni. A múltkor jól éreztem magam veled.
- Hát, az cool, mer én nem.
- Nem? - mi a büdös francot csinálok? Az volt az eddigi legjobb napom az eddigi kibaszott ittlétem alatt...Érzem, hogy vérig sértem.
- Nem.
- Ohh. Értem.

Maya, te egy idióta, balfasz vagy! - jegyzem meg magamban. Legszívesebben pofán vágnám magam. Harry szó nélkül hátat fordít, és elindul a kijárat felé. Útközben meg-meg állítják rajongók, hogy közös képet csináljanak vele, de ő nem hajlandó ezt megtenni, hanem csak megy tovább.

Tényleg elbasztam.