28. fejezet / Elengedni és elmenni.

( Kattints ide, és jó olvasást. :) )

Mottó:

 Rájöttem néhány dologra. Ha az életünk pontosan úgy alakul, ahogy szerettük volna - és állítólag ez a sikeres élet ismérve - nos, ebben az esetben néhányan azt gondolhatják, hogy kudarcot vallottam. Egyvalami számít. Hogy a csalódások miatt ne a keserűség uralja az életünket. Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is... maga az utazás a cél.

- Maya.. Előre mehetek megfogni azt a galambot? 
- Óvatosan, és maradj a járdán!  - engedem el a kislány kezét. Hangosan kacagva szalad a galambok után.
 Egy fickó lép ki az egyik boltból, egyenesen velem szemben. Fekete pulóvert, egy tréning nadrágot, és egy papucsot visel. 
Jobb kezében egy fekete fegyvernek látszó tárgy van. Nem látom tisztán. Aztán a férfi előre lép, és felemeli a kezét. 
Kezében egy pisztoly van. 
Részegen előre dülöngél, és elsüti a fegyvert.
Majd még egyszer.   
Sabine nevetése abba marad, majd összerogy. 
Lefagyok. 
Nem lehet.
- SABINE! - sikítom, és könnyes szemmel a kislány mellé térdelek. Az ölembe veszem a kis testét. A pulzusát keresem, de nincs. 
 Elszörnyedve a fickóra nézek, aki ebben a pillanatban magára irányítja a fegyverét, és fejbe lövi magát. 

Egy hideg kéz ragadja meg a vállam.  
- Jó reggelt. - suttogja a fülembe.
- SABINE! - üvöltve ülök fel. Könnyek gördülnek ki a szemem sarkából.  
 - Sajnálom, nem akartalak megijeszteni. - mondja a mellettem térdelő Harry. Aggódó tekintettel fürkészi az arcom. Letörlöm a könnyeket, és egy mosolyt erőltetek magamra. Rajta már nem pizsi van. Egy fekete pólót, egy laza nadrágot, és zoknit visel. - Te mióta vagy ébren?
- Már egy ideje.
- Miért nem ébresztettél fel? - dőlök vissza, majd felé fordulok. - Miért lisztes a pólód.., és miért van krém az arcodon? - az arcához kap, és letörli a kék krémet.
- Meglepi. Kelj fel, és öltözz át. Gyorsan! Kint megvárlak.... Ott a bőröndöd. - bök az ágy elé. - Áthoztam a cuccaidat. Remélem nem bánod. - hadarja.  Olyan furi...
Miután Harry kimegy még vagy 5 percet az ágyban fekszek, aztán felkelek és átöltözök. Egy inget, és egy farmert húzok. Megcsinálom az ágyat, aztán a mosdóban egy copfba fogom a hajam, megmosom az arcom, majd megtörölöm, és kimegyek a folyosóra.
 Harry tényleg megvárt.
- Gyere. - ragadja meg a kezem és lefelé kezd húzni. A lépcső alján mögém áll, és két kezével eltakarja a szemem.
- Harry... - mondom, közben óvatosan lépdelni kezdek abba az irányba amerre Hazza irányít.
- Bízz bennem. - suttogja a fülemben.
- Eddig azt tettem... de ha...
- Nyugi. - szakít félbe, majd megállít. - Majd ha szólok akkor nyisd ki a szemed. Oké?
- Ömm.. Oké. - vajon mire készülhet?

Lassan elveszi a kezét a szemem elől, ellép mögülem és ismét megfogja a kezem. .

- 5 ig számolok, majd nyisd ki a szemed, rendben?
- Harry, mi a fene tör...
- 1,2,3,4...5! - lassan, kicsit idegesen, de kinyitom a szemem.
- MEGLEPETÉS! - mondják egyszerre. Körbenézek.
Az asztalon nagy dobozok, ajándékként becsomagolva. Egy laptop az asztal közepén. Anne, és Robin az asztal mögött állnak.
- Boldog születésnapot. - mondja Harry.

Boldog születésnapot.  - cseng a fülemben ez a két, számomra sokat jelentő szó. Csak a gond, hogy számomra nem azt jelenti, mint bárki másnak.
A szívverésem felgyorsul.


* Harry szemszöge *

Remélem tetszeni fog Mayának a meglepetés. Reggel 5 óta sütünk anyával.

- Boldog Születésnapot. - mondom neki, a konyhaajtóban állva. Elmosolyodok, de az arcát látva, letörlöm azt is az arcomról. Kirántja a kezét a kezemből, és zokogva az emeltre szalad. - Maya! - indulok... illetve indulnák utána, de egy kéz ragadja meg a vállam.
Hátra fordulok.
- Majd én. - mondja anya, és lassan Maya után indul.
 Robin áll mögém, és a vállamra teszi a kezét.

( Kattints ide, és olvass tovább. :) )

* Maya szemszöge. *

Zokogva Harry szobájába megyek. Becsukom az ajtót, és a fal mellett, arcomat eltakarva csúszok le.
Halkan kopognak, majd a választ meg sem várva benyitnak.
Nem nézek fel. Az ajtó becsukódik, és egy meleg kéz karol át.
- Mi a baj? - kérdezi Anne, és közben a hátamon nyugtatja kezét. Én csak megrázom a fejem. Anne elenged, és leül mellém. - Harry elmondta, hogy mi történt régebben a születésnapodon. Őszinte részvétem a húgod miatt.

Micsoda? Harry honnan tudja?... Tessa.

Felemelem a fejem és hagyom, hogy a könnyek végig folyjanak az arcomon. Államat a felhúzott térdemre hajtom. Nem mondok semmit, csak előre bámulok.
- Tudod, Harry rengeteget készült a mai napra. Mielőtt idejöttetek már elkezdett szervezni mindent. - Ledöbbenve Annere nézek. Mivel még mindig nem válaszolok, Anne folytatja. - Mind tudjuk milyen érzés neked ünnepelni ezen a gyászos napon. Egyáltalán nem lehet könnyű.
- Nem az. - rázom a fejem.
- Mikor történt? - kérdezi tapintatosan.
- 5 éve. - törölgetem a folyamatosan elő-elő bukkanó könnyeket. - Épp indultunk haza, mikor egy elmebeteg, részegen kijött egy boltból, majd... lelőtte, utána pedig végezni akart magával is. Nekem kellett volna meghaljak. Ő... ő még nagyon fiatal volt.
- Hé. Ami történt okkal történt.- lassan maga felé fordít. Gyengéden letörli a maradék könnyet. - A múltat sajnos nem lehet megváltoztatni. De most a jelenben élünk. Nem mondom, hogy lépj túl rajta. Ezen senki sem tudna. Nem. Egyszerűen csak hagyd, hogy folyatódjon az életed. Ne hagyd, hogy az utadba álljon.
- Igen. - mondom hosszas hallgatás után. Ami történt megtörtént... sajnos. De akkor is fáj.
- Akkor azt mondom, hogy most menjünk le. Csomagold ki a barátaid ajándékát, és beszélj velük. Később pedig elmegyünk együtt sétálni. Fiú mentesen. Rendben? - mosolyodik el.
- Rendben. - sóhajtok.
- Akkor, - áll fel. - gyere. - én is felállok. - Menj, mosd meg az arcod. Lent találkozunk. - bólintok, és bemegyek a mosdóba. Megmosom az arcom. A zsebemben zizegni kezd a telefon.

- Szia. - veszem fel.

- Szia csajszi! Boldog születésnapot!- üvölti a telefonba Mack.

- Köszönöm szépen.

- Most, hogy vonalban vagyunk, te egy állat vagy! 

- Mi van? - kérdezem értetlenül.

- Haragszok rád!

- Jézus. Mit csináltam?

 - Mit nem, édes. - nevet fel. - Miért nem mondtad, hogy kavarsz Harry Stylessal? 

- Ja. Szóval erről van szó? Hát, nem kérdezted, így nem mondtam.

- Hiszen az ilyet kérdezni se kellene! - a telefon csipogni kezd. Elemelem a fülemtől és a képernyőre nézek. " Várakozó hívás : anya. "

- Mack, ne haragudj, de le kell tennem. Nem gond, ha később vissza hívlak?

- De nagyon is az! Találkoznunk kell valamelyik nap! 

- Rendben.

- Ígéred? 

- Ígérem.

- Oké, akkor nem gond. Na szia. Érezd jól magad! Ez a te napod!

- Köszi. Szia.

- Szia.- teszi le.


Gyorsan fogadom anya videó hívását.



- Sziasztok! - intek a kamerába. Anya, és apa van a vonal túlsó oldalán.

- Szia kicsim! Boldog születésnapot! 

- Köszönöm szépen!

- Hogy vagy?

- Jól. Egész jól. Nem régen keltem fel.Ti? Lányok merre vannak?

- Mi jól vagyunk. Mára szabadnapot vettünk ki. A lányok az egyik barátnőjüknél vannak. - mondja anya. 
 - Merre vagy? - kérdezi apa.

- Az egyik barátomnál. - mondom. - Itt töltöm a hétvégét. - meg már az előző pár napot is... de erről nem mondok nekik semmit.

- Esetleg ismerjük? - nem csak ti, de az egész világ is. -gondolom magamban.

-  Lehet.

- Hogy hívjá...

- ANYA! - üvölt Maria és Cyntia egyszerre a vonal túlsó végéről. Mikor beérnek a helyiségbe, figyelembe sem veszik, hogy anyáék beszélgetnek... nem újdonság ez nálunk. - Tudjátok kivel randizgat Maya? - na ne!

- Anya! - szólok bele a telefonba, hogy rám figyeljenek.

- Kivel beszéltek? - kérdezi Maria, és átveszi a telefont. - Maya!? Szia! Nem hiszem el! Te komolyan együtt vagy vele? - irányítja a kamerát a kezében lévő újságra. Egy hatalmas kép van Hazzáról, meg rólam a címlapon,amikor a vendéglőben csókolózunk.

- Szia Maya! - vigyorog a kamerába Cyntia. - Tök jó a hajad! Fodrásznál voltál? - állj. Cyn, most komolyan kedves volt velem? Ne!

- Őőőő.. nektek is szia..? - hangzik inkább kérdésnek. 

- Most is ott van? - kérdezik egyszerre.
- Kiről beszéltek Cyn? - kérdezi apa. 
- Harry...
- a legszexibb...
- legdögösebb...
- legjobb hangú énekes..- mondják az ikrek felváltva. Idegesítőek! 
- Styles...
- a One Directionből. - felelik egyszerre. 

- Maya! Mi ez a kép rólad, meg erről a srácról az újságban? - veszi át a telefont anya. Szigorú arckifejezésével néz bele a kamerába. 

- Anya, én elakartam mondani, de... - ebből sehogy sem jövök ki jól.

- Mutass be neki minket, kérlek! - kiabálják a lányok. Nagyot sóhajtok, közbe a szememet forgatom.

- Maya, válaszolj! - mondja anya. 

- Nekem mennem kell! - mondom, és mielőtt még bárki bármit mondhatna még, kinyomom a telefont, és kikapcsolom.




Hát gratulálok Maya. Mindig megtalálod az olyan srácokat, akik mellett nem piskóta az élet.- gondolom magamban. - Lehet azért mert szeretem a kihívást? Vagy csak vonzom az ilyeneket?


* a konyhában. *


( Kattints ide, és olvass tovább. :) )

Lassan sétálok le. Harry a falnak támaszkodva áll egy csokor virággal a kezében, amit a teste mellett tart lógatva. Anna és Robin pedig a konyhában beszélgetnek. Harryhez lépek,és mielőtt bármit mondhatna vagy tehetne átkarolom a derekát és megcsókolom.
Szabad keze a hátamra kúszik, és magához von. Mikor elfogy a levegőnk elengedem, és a mellkasába fúrom az arcom.
- Én nem akartalak megbántani. - mondja.
- Tudom, hogy tudsz Sabineről, és arról is, hogy miért nem ünnepelem a szülinapom.
- Ha gondolod lemondhatok mindent, amit mára terve..
- Ne. Nem szeretném. A múltat nem változtathatom meg. - nézek egyenesen a szemébe. - Kezdhetnénk előröl?
- Mármint? - lép egyet hátra
- Mondjuk onnan, hogy - vissza állok oda ahol reggel álltam. Lehunyom a szemem és megfogom Harry kezét. - én itt állok, kéz a kézben veled, te pedig 5-ig számolsz.
- Bizto..
- Igen. Szóval, 1...
- Hát, oké. 1,2,3,4... Várj. - áll meg - Egy pillanat. - engedi el a kezem. Félszememet nyitom csak ki, és Harryt nézem.  Anne meg Robin is vissza sétál oda, ahol az előbb állt. Majd megfordul, és a virággal a kezében vissza siet mellém.
- 1,2,3,4...5. - bizonytalanul kinyitom a szemem, és most nem szaladok el.
- MEGLEPETÉS! - kiáltják mind egyszerre.
- Boldog születésnapot! - fordul felém Harry, és átadja a csokor rózsát.
- Köszönöm szépen. - puszilom meg gyorsan, és átveszem a csokrot. Annehoz megyek, és megölelem. - Köszönöm. - suttogom.
- Boldog születésnapot szívem.- majd Robint is megölelem.
- Boldog születésnapot Maya. - mondja, és kapok két puszit. Ezután Harry a laptop elé vezet, és leültet egy székre.
Belép a Skypba, és videó hívást indít rajta. Harryre sandítok, aki arcon puszil, majd mellém ül, a másik székre.

- SRÁCOK! GYERTEEEEK! - üvölti egy hang a vonal túlsó végéről. Kik ezek? Egyenlőre csak sötétséget látok, aztán 7 fej jelenik meg a képernyőn.
- BOLDOG SZÜLETÉS NAPOOOT! - mondja egyszerre Zayn, Perrie, Louis, Eleanor, Liam, Tessa, és Niall. Elmosolyodok, őszintén.
- Köszönöm szépen. - kínos csend következik, amit Perrie tör meg.
- Nyisd ki az ajándékokat! - mondja izgatottan, mire mindenki helyeselni kezd. Harry felugrik, és az asztal széléről, a rengeteg dobozt megfogja, és elém rakja. A csokrot a laptop mellé teszem, és leveszem az első dobozt.

Zayn és Perrie ajándéka.

- Köszönöm, nagyon tetszenek!- mondom miután megnéztem.
- Szívesen. - felelik.

- Most a miénket! - mondja Tessa.
- Oké. Melyik az?
- Barnás lila doboz.
- Tessék. - adja a kezembe Harry. Rámosolygok és átveszem.

 - Tessa. - nevetek fel, miután meglátom az ajándékukat.

- Van még. Nézd tovább.
- Oké. - leteszem a telefon tokot, és tovább bontom. Egyszer csak egy képkeret akad a kezembe. Külön van becsomagolva, így ki kell azt is csomagolnom.
- Tessa. - hatódok meg. Az utolsó olyan kép, amikor Amerikában laktunk még. 

- Emlékszel amikor Danielt beküldtük a vízbe, hogy csinálja meg ezt a képet? - kérdezi.
- Igen. Utána meg ki akart mászni, mi meg elvettük a telefont őt meg vissza löktük.
- Igen. - nevet fel.
- Köszönöm Tes, és Liam. - mondom már-már a könnyekkel küszködve.
- Szeretünk. - felelik egyszerre. - Az a nagy csomag is a tiéd. - mondja még Tessa, mire Harry rámutat az asztalon lévő csomagra.

- Köszönöm.

- Most az enyémet! - kéri Niall.
- Oké. - Harry a kezembe adja. Van egy kis súlya. - Ugye nem kaja van benne?
- Nem lövöm le a poént.... Óvatosan bontsd ki, mert sokáig csomagoltam!
- Késő.. már letéptem. - mondom, és leveszem a doboz tetejét. - Jézus isten. - nevetek fel. - Édesség mérgezést fogok kapni!  A karkötő nagyon szép. Nagyon tetszik.

- Boldog szülinapot!
- Köszönöm szépen!

- Most jövünk mi. - mondja izgatottan Eleanor.

Harry az utolsó dobozt is a kezembe adja. Óvatosan kinyitom.
- Azt a.
- Tessa mesélte mennyire szereted a filmet és, hogy szeretted volna elolvasni is. A medál meg könyv jelzőnek jó, ha nem akarod használni. - hadarja El.

 - Köszönöm! Nagyon jó. És a ruha is fantasztikusan

- Örülünk, hogy tetszik. Jó olvasást, és használd egészséggel. - mondja Lou.

Még egy ideig beszélgetünk, majd elköszönünk tőlük. Ekkor Anne és Rob is átad egy dobozt.
- Boldog születés napot!

Kinyitom.
- Anne. - tátom el a számat. - Ezt nem kellett volna!

Egy laptopot kaptam tőlük, ami fantasztikusan néz ki.

- Minden program előre fel lett telepítve, szóval azzal sem kell vesződnöd. - mondja Robin. Felkelek és ismét megölelem őket. Rengeteget tettek értem, és ezért nagyon hálás vagyok.

* később *

Harry segít mindent felvinni a szobába, majd lemegyünk, és leültet az asztalhoz.  Anna és Robin elmentek bevásárolni, így csak ketten vagyunk.
Hazza egy nagy tányért vesz ki a hűtőből és elém teszi.

A kedvenc sütim.
- Ezt... ezt te sütötted?
- Igen. - feleli büszkén. - Kóstold meg.
Kiveszek egyet, és óvatosan beleharapok.
- Harry! Ez nagyon finom! ... Honnan van meg a recept? - kérdezem teli szájjal.
- Tudod, erre jó, ha a barátnőd barátnője tudja a kedvenc sütidet, és annak a receptjét.
- Tessa.
- Igen. - mosolyodik el, mire megjelennek a gödröcskéi.
- Te ettél már? - török le egy darabot, és felé nyújtom.
- Nem.
- Akkor nyisd ki a szád. - így tesz, mire a szájához indítom a krémes sütit, de véletlenül a szája és az orra közötti rész találom el. Csupa krém lesz.
Hangosan nevetek, mire megragadja a derekam, és csikizni kezd.
- Harry!... Harry, hagyd abba! - de nem így tesz, hanem folytatja tovább. Leteszem a sütit, és a nappaliba szaladok. A kanapé felé megyek, mire megbotlok, és beesek az egyik fotelbe. Harry azonnal lecsap és átvisz a kanapéra, ahol letesz, és rám mászik.
- Te még tiszta vagy, és ez így nem érvényes! - mondja, és krémet ken az arcomra.Eltudom képzelni hogy nézhetek ki...
- Ez nem volt szép tőled!
- Ó, igen? Kérsz még?
- NEM! Ne kenj össze!
- Biztos? - kérdezi komolyan.
- Tökéletesen biztos! - lassan lemászik rólam, és segít felkelni. A konyhába indulunk, egymás mellett, majd szaladni kezdek. - Verseny a konyháig! - kiabálom a hátam mögé.
Én érek először a csaphoz. Megnyitom, és mosni kezdem a kezem.
- Csaló. - jelenti ki nevetve, miután beér.
- Nem én vagyok a csaló, hanem te vagy a lassú. - fröcskölöm le.
- Mi a... - lepődik meg. Kezeit a csap alá tartja, és rám dobja a kezéből a vizet, ami az egész pólómat beteríti. Tátott szájjal bámulok rá. Majd meg szakad a röhögéstől.
- Harry... - indulok el felé. - Edward... Styles. - tagolom halál komolyan. A csapból még mindig folyik a víz. Megragadom a pólóját, magamhoz rántom, és a csapból folyó vizet, kezemmel rá irányítom. Mivel közel állok hozzá, ezért én is csurom víz leszek.
Elképedve nézi a pólójára folyó vizet.
 Nem mozdul, és nem is ellenkezik.
Egyszeriben csak magához von és megcsókol. Kezemet a vizes pólójára helyezem.

( Kattints ide, és olvass tovább. :) )


Nem akarom, hogy valaha is véget érjen.
Soha.
A falhoz tolom, de előtte még az egyik kezemmel megkeresem a csapot, és elzárom.
A falnál megfordít és neki nyom. Két lábam a dereka köré fonom.
- Tudod, mi jár a fejemben már 2 napja? - kérdezi, miután kifogyunk a szuszból.
- Mi? - karolom át a nyakát.
- A tegnap előtt este. 
- Disznó! - nevetek fel.
- Meg kellene ismételni.
- Hmm. Nem rossz ötlet. - vigyorodok el. Az órájára néz, és lassan letesz a földre.
- Nekem el kell menjek. - siet ki a konyhából.
- Tényleg? - kiáltom utána.
- Ne haragudj! - szalad le az emeletről egy idő múlva. Már tiszta, száraz ruha van rajta. - El fogok késni. - csókol homlokon. Felkapja a kulcsait és a telefonját a pultról, majd sietve távozik a konyhából. - Majd jövök! Szeretlek! Érezd magad otthon! - kiáltja vissza már a bejárati ajtóból. Mire válaszolhatnák becsapja az ajtót, és elmegy.
Komolyan? Képes így lelépni?
Frankó.

* később *

Amíg senki sem volt itthon, megkerestem a felmosót, és feltakarítottam a konyhában, majd mikor rendet raktam felmentem a szobába, és bekapcsoltam a laptopot.
- Harry a háttérkép? Tényleg? - gondolkodok hangosan. Tényleg sok program van rajta.
Skype is.
Gyorsan bejelentkezek. Mivel már régóta van, ezért nem kell azzal vesződjek, hogy regisztrálni, meg ismerősöket keresgéli.
Rögtön két üzenetem érkezik.

 Dominic:
- Maya! Jézusom, nem is tudtam, hogy Angliába költöztél. Mi a helyzet? Tessa? Jól vagytok? 

Dominic a szomszédom volt Amerikában. Nagyon jóban voltunk... mármint nem úgy, ugyanis ő meleg.

- Szia Dom. Igen, ide költöztünk. Mi jól vagyunk, zajlik az élet. És te? Mi a helyzet? Felvettek a Művészetire?

- Várj!

- Oké.- addig megnézem a másik üzenetet.


Amanda Speelberg

Mekkora rohadt nagy szuka vagy. Jobb lesz, ha lekopsz Harryről! Mind tudjuk, hogy csak a pénze érdekel, és ezt neki is be fogjuk bizonyítani!
#riherongyribancvagy

Ki ez? És mit képzel magáról?
 Írjak vissza?... dühtől vezérelve inkább a nemet választottam. Nem fogja elrontani valami féltékeny kis tyúk a napomat.

Gyorsan kilépek és várom, hogy Dom írjon.

* várakozó videó hívás. *
Dominic.

- Látsz? - kérdezem, miután fogadom a hívást.

- Igen, és hallak is.Te látsz? Hallasz? 

- Igen, éés igen.

- Akkor jó. Mizu veled?  Milyen a sztár élet?

- Micsoda? - nevetek fel. - Miről beszélsz?

- Csak nem előlem akarod letagadni, hogy egy világsztárral vagy együtt?

- Ó, szóval erről van szó.

- Igen. Szóval, milyen híresnek lenni? - kérdezi izgatottan.

- Őszintén? Szar. Az előbb lettem megfenyegetve. " Mind tudjuk, hogy csak a pénze kell!; meg " Le fogunk
buktatni"

- Neeee! - tátja el a száját.

- De! És ez még semmi. Megkaptam, hogy egy riherongy ribanc vagyok!

- Ki az a mocskos szájú?- nevet fel.

- Nem tudom, valami Amande Speelberg. - rántok vállat. Dom pötyögni kezd a gépén. - Mit csinálsz?

- Te fent vagy Twitteren?

- Regisztrálva vagyok, de nem nagyon használom. Miért?

- Csak kérdeztem. - mondja gyorsan, és egy mosolyt erőltet magára. 

- Aha persze. Nekem te nem hazudsz édes. Szóval mi van?

- Semmi, csak kér..

- Az igazat Dom!

- Jó. Biztos hallani akarod?

- Igen. - bólintok, de máris rájövök, hogy jobb lett volna, ha nem teszem.

- Minden Directioner! Buktassuk le Harry "barátnőjét"! Mind tudjuk, hogy csak érdekből van vele! Harry nélkül sehol sem lenne. Csak a pénze kell, és mi ezt nem hagyhatjuk! Ahogy bebizonyítottuk, hogy Paige is csak érdekből van együtt vele, most bizonyítsuk be, hogy ez a lány se akar többet tőle! Gyerünk fiúk lányok! Ne hadjuk, hogy megismétlődjön az ami 2013 nyarán! 




- Ezt tweetelte valaki?

- Nem. One Direction Detectives néven van egy profil.

- És hány követője van?

- 2.491.

- Annyira.... idegesítőek! Én szeretem őt. Nem tudom mit akarnak bizonyítani, de már nem bírom ezt sokáig! Folyamatosan támadnak, és ez.... - mondom remegő hangon.

- Hé! Nekem nem kell semmit bizonyítanod! Ha azt mondod szereted elhiszem! Szerintem csodásak vagytok együtt!

- Köszönöm! Annyira hiányzol! - Dominic és Tessa mindig mellettem állt amikor szükségem volt támogatásra. Ők azok, akikre az életem is rá merném bízni. Igaz barátok.

Kopognak.

- Dom nekem mennem kell! Majd még esküszöm beszélünk!
- Rendben! Szeretlek csajszi! Puszilom Tessát.
- Átadom! Szia.
-Szi...Várj! Még mielőtt elfelejtem!
- Igen?
- Boldog születésnapot!
- Köszönöm szépen!
- Szia.
- Szia! - megszakítom a vonalat, elrakom a laptopot és az ajtóhoz szaladok.

- Szia.- lépek ki a szobából.
- Szia. Bejössz velem a városba?- kérdezi Anne.
- Persze, csak húzok valami melegítőt, meg cipőt.
- Rendben, lent megvárlak. -mosolyog rám, majd lemegy.
Én gyorsan bele bújok egy kardigánba, sportcipőt húzok és a táskámba dobva a személyes tárgyaimat lemegyek. Anne már készen vár.
- Mehetünk. - mondom mosolyogva.
- Rendben. Gyere. Szia Rob. Majd hívlak! - kiabál a konyhába.
- Sziasztok! - jön a válasz. 

* Később*


Anne kocsijával jöttünk be a városba. Egy ruha bolt előtt álltunk meg, és be is mentünk.
Ennek már 1 órája.
Azóta is itt ülünk, és katalógusokat nézegetünk. Ann kedves ismerőse az eladó nő, így amíg én nekem egy kupac újságotadnak, hogy nézzem át ők beszélgetnek.

* 20 perc múlva *

- Szóval? - ül le mellém Harry édesanyja. Délután 4 óra. - Találtál már magadnak valamit?
- Nem, de mire kell keressek? - kérdezem meg már vagy századszorra.
- Ilyen ünneplőset. - mondja Ann. Ez volt az első irányt adó válasza. Szóval ünneplőset? Milyen ünneplőset?
- Nem tudom Anne. - rakom le az utolsó magazint is.
- Na megvagyunk? - kérdezi a hölgy tőlem.
- Azt hiszem nem tudom merre is induljak neki. - mosolygok rá.
- Majd akkor mi segítünk. - mondja Anne és lekap egy újságot. A hölgy a másik oldalamra ül, és ő is lapozgatni kezdi az újságokat.
Egy két képet meg is mutatnak, ami szerintük jól állna nekem.Végül meg jelőljük az oldalt, ami esetleg szóba jöhet. Végül 14 ruha volt az amire letudtuk szűkíteni a kör a több ezer közül.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Lesa, - mint kiderült ez az eladó hölgy neve. - kirakja egymás mellé a képeket.
Legvégül az 1, 2, 4, 8, 10 ruha kerül be a legjobb 5be.
- Akkor ezeket próbáld fel! - mondja Anne. Ugyan nem sok erőm van hozzád, de követem Lesaát.

Felpróbálom őket egymás után, de végül mind egyetértünk az egyik ruhában.
- Csodás vagy benne. - ölel meg Anne. - Tekintsd ezt is a szülinapi ajándékodnak.
- Nem! - rázom a fejem. - Már így is rengeteget kaptam tőlet...
- Nem hagyom, hogy te fizesd ki. - jelenti ki Anne, ellentmondást nem tűrve és már megy is a kasszához, amíg én vissza öltözök.
Végül az egyes mellett voksoltunk.

* este *

 Új üzenetem érkezik. 
  Harry.

* Szia, édes. 

Hallom voltatok ruhát vásárolni anyával. 

Remélem valami sexit vettetek. Sajnos csak reggel tudok haza menni, mert itt ragadtam egyik haveromnál. 

Menj el anyuékkal vacsizni, és kérlek ne haragudj rám! Szeretlek. És még egyszer Boldog születésnapot! :) <3 :/
Harry xx*

 Komolyan képes a haverjánál éjszakázni a születésnapomon? Na, most haragszok Harryre! 

Hogy egy Kicsit?

Na az nem kifejezés.

Ha csak kicsit haragudnék...

Épp fent vagyok a szobában, mikor kopognak. 

- Tessék!? - fordulok az ajtó felé.

- Szia. - nyit be Anne. - Szeretnénk elhívni magunkkal vacsorázni.
- Köszönöm szépen, de inkább itthon maradnék.
- Ne! Ma van a szülinapod! Gyere, és élvezd ki! - nógat Ann. Harry egész jól érezheti magát most.
Akkor én miért ne tegyem?
- Rendben.
- Na! Ez az! - örvendezik, mintha azt  mondtam volna, hogy megnyertem a lottót... - Rendben. Akkor zuhanyozz le, és húzd azt a ruhát, amit ma vettünk, oké?
- Ömm. Oké, rendben. - bólogatok. Anne egész feldobva elhagyja a szobát.
Tiszta Harry...
Ez az! Olyan mint Harry, mikor tervez valamit.

Azon gondolkodva, hogy mit tervezhet, lezuhanyzok, a hajamat felfogom kontyba, egy alap sminket teszek fel, ami nagyon extra halvány pirosítóból, és szájfényből áll.

Felhúzom a ruhát, egy topánkába bújok.

* később *

Hogy képes Harry a szüleivel hagyni, mikor azért jöttünk ide, hogy együtt legyünk? Nem holmi kisgyerek vagyok, akit akkor passzol le a nagyszüleihez, amikor bulizni akar.... - rágódok magamban egész úton az étteremhez.

Egész úton csönd van az autóban, csak a rádió szól, majd megcsörren Anne mobilja.

- Szia. -veszi fel. Kinézek az ablakon. Egy rakpart mellett megyünk el, majd Robin lelassít, és leparkol. - Nem, miden rendben.... Jó, rendben, ott leszünk... Vigyázz magadra... Én is... Helló. - teszi le a telefont, és hátra fordul. - Megérkeztünk.

Miután Rob bezárja az autót, elindulunk egyenesen a kikötőig vezető úton. Egy kicsit kiöltöztek, de ezt az étterem számlájára írom, hiszen oda nem mehetünk foltos ruhában..

 Anneék elől mennek én pedig egy kicsit lemaradva mögöttük sétálok, és egy SMS-t pötyögök Tessának.

* Mizu? Mit csinálsz? *
Maya

A válasz szinte azonnal érkezik. 

* Épp az ágyban fekszek, és spenótos falatkákat eszek. Te? Hol a lovagod? 

Tessa

* A lovagom lepattintott pár haverja miatt, így most a szüleivel megyek valahova vacsorázni... várj. Te utálod a spenótot... ? o.O *
Maya

* Spenótot írtam? sajtot akartam... Biztos jó oka volt, hogy lelépett nem? o.O * 

Tessa

* Tessa a sajtot cuccokat is utálod... Mi van veled? Jól vagy?... Amúgy nem tudom... mi számít jó oknak...:/ ? * 

Maya

Erre viszont már nem érkezik válasz. Mi is megérkezünk. Anne és Robin egy hajóra szállnak fel, követem őket. Nem sokkal később, ahogy helyet foglalunk a hajó elindul. Már vagy tíz perce megy a hajó, mikor felállok, a hajó széléhez sétálok és a vizet nézem.
Egyszer csak, nem is olyan messze meglátok sok kicsi világító foltot a vízen. Kiegyenesedek, és erre koncentrálok. Gyorsan közeledünk a pontok felé. 

Nem sokkal később megérkezünk. Egyenesen Annek után leszállok a hajóról, és körbe nézek. A hajó elmegy. 

A víz szélénél állok, és egyszer csak egy kéz takarja el a szemem.
- Szia tücsök. - suttogja a fülembe. Gondolkodás nélkül megfordulok.

- Mike! - ugrok a nyakába. A sírás kerülget. - Te... hogy...mikor...?

- Tegnap jöttem. - mosolyog rám. - Boldog Születésnapot.

- Jaj, Mike! - ölelem meg ismét. Mikor elengedem a vállamra dobja a kezét és elindulunk az ösvényen. - A többiek is itt vannak? Mármint Danielle, és a kicsik? 

- Nem, sajnos ők nem értek rá, de üdvözölnek. Viszont van itt valaki, aki már rég látni akar. - tol maga elé. Egyetlen irányba, ki van világítva az út. Egy ideig megyünk, majd egy hatalmas térre érkezünk, ahol rengetegen vannak. Ahogy belépünk mindenki elhallgat, és felém fordul. 

- BOLDOG SZÜLETÉSNAPOOOOT! - üvöltik egyszerre. A volt osztálytársaim Magyarországról, és Amerikából, a barátaim, Tessa, Perrie, Eleanor. Mindenkit akit tudok megölelek, aztán mire Tessáékhoz érek a mécses eltörik. Zokogva borulok a nyakába. 

- Hé! - szorítanak erősen. - Ne sírj! - könnyű ezt mondani... 

- Annyira köszönök mindent. - törölgetem a szememet. - Annyira örülök, hogy itt vagytok ma velem. - bárcsak Harry is itt lenne. 

- Gyere. - ragad kézen Tessa, és át tuszkolja magát a tömegen. Útközben meg meg állítanak, és felköszöntenek. Annyira jó újra látni mindenkit. 

- Ülj le. - mondja Tes és leültet egy székre. Előttem egy kivilágított kis emelvény van , és egy fekete vásznat húztak ki mögé. Perrie, Eleanor, Mike, és Tessa mögém állnak. 

- Mi törté...- nézek hátra Tessára, aki megragadja az arcom, rám vigyorog, majd előre fordítja azt. Szép lassan mindenki körénk gyűl, és elhalkulnak.
Kigyúlnak a fények, és elkezdődik a zene. 

Megszólal egy ismerős hang. És az ismerős hangot, egy ismerős  fej követi a fekete akármicsoda mögül. Hangos ujjongás lesz úrrá a téren, majd elhalkulnak. 

Szóhoz sem jutok.

Szép lassan mind felsorakoznak. A végére hagyva azt akit csak remélni tudtam, hogy most nem hagy cserben. 

Harry. 

A szívem 200-zal dobog. Ismét folyni kezdenek a könnyeim. Csontig hatódok. Az iménti harag, amit egész idáig éreztem iránta, mintha sosem létezett volna. Helyette öröm, és boldogság költözik a lelkembe. 

( Kattints ide, és olvasd hozzá a szöveget!. :) )

Guess this means you're sorry
You're standing at my door
Guess this means you take back
All you said before
Like how much you wanted
Anyone but me
Said you'd never come back
But here you are again

'Cause we belong together now, yeah
Forever united here somehow, yeah
You got a piece of me
And honestly,
My life (my life) would suck (would suck) without you...

Maybe I was stupid for telling you goodbye
Maybe I was wrong for trying to pick a fight

Cause we belong together now yeah
Forever united here somehow yeah
You got a piece of me
And honestly,
My life (my life) would suck (would suck) without you...

A dal végére, mindenki tapsol, éljenzik és fütyül. Én is felállok, és tapsolni kezdek. A fiúk egyszerre rohannak le a színpadnak kinevezett emelvényről, és megölelnek. 

- Boldog Születésnapot! - mondják egyszerre. 

- Köszönöm szépen. - ölelek meg mindenkit, majd mikor Harryhez érek, először is belebokszolok a vállába. 

- Áucs! Ezt miért kaptam? 

- Mert tényleg azt hittem képes lenél egy haverodnál aludni!- átkarolom a nyakát, és a vállába fúrva az arcomat sírni kezdek. Kezét a hátamra teszi, és szorosan magához von.

- Sosem tennék ilyet. - suttogja a fülembe. Felemelem az arcom. Két kezébe zárja az arcom és hüvelykujjával letörli a könnyeket.

- Csókot, csókot, csókot! - skandálja a tömeg.

Elvigyorodok. Egyenesen a szemébe nézek, majd az ajkára. Egy pillanatra még a szemébe nézek, majd mikor az ajka az ajkamra tapad lehunyom azt, és átengedem magam a vágynak. 

Hangos éljenzést kapunk. 

Soha nem akarom, hogy elengedjen. 

Aztán egy kéz ragadja meg a vállam, és hátra húz. 

- Köszönjük a bemutatót, de a többit tartogassátok későbbre! - mondja Tessa, és bevezet a tömegbe. Harry felnevet, majd a srácokhoz megy.

Az este folyamán nagyon jól érzem magam. Évek óta először. Végre találkozok régi barátokkal is, és olyanokkal, akiket mióta elköltöztünk Magyarországról nem láttam. 

Aztán mikor már azt hinném, hogy a srácok nem tudják felülmúlni a dolgokat, egy tortát tolnak be. 

Már nagyon késő este van szóval fantasztikus látványt nyújt, mikor meggyújtják a gyertyát és a csillag szórókat. 

Az egész tömeg, a fiúk vezénylésével a tömeg énekelni kezd, egész addig amíg el nem fújom a gyertyákat. Mivel a tömeg nagy ezért dupla tortát osztunk szét. 

Majd leülök Harry mellé. Neki dőlök a vállának, és úgy eszek. Majd mikor végeztünk közel hajolok hozzá, hogy megcsókolhassam, de a fiúk megjelennek mögötte és elrángatják. Egy sajnálomot motyog a válla felett majd a színpad tetejére áll. 

- Sziasztok! - szól bele a mikrofonba. -Egy kis figyelmet szeretnénk kérni! - a tömeg elhalkul. Tessa mögém settenkedik, és hátulról megölel. Állát a vállamra rakja és neki dönti a fejét a fejemnek. Rámosolygok.A zene megszólal.
( Kattints ide, és olvass tovább. :) )
- Köszönjük mindenkinek, hogy eljöttetek ma!

You're insecure,
Don't know what for,
You're turning heads when you walk through the door,
Don't need make-up,
To cover up,
Being the way that you are is enough,

Everyone else in the room can see it,
Everyone else but you,


Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know,
Oh, oh,
You don't know you're beautiful,
If only you saw what I can see,
You'd understand why I want you so desperately,
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know,
Oh, oh,
You don't know you're beautiful,
Oh, oh,
That's what makes you beautiful

So c-come on.
You got it wrong.
To prove I'm right
I put it in a song.
I don't know why
You're being shy,
And turn away when I look into your eye-eye-eyes,


Everyone else in the room can see it,
Everyone else but you,


Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
If only you saw what I can see,
You'll understand why I want you so desperately,
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
Oh oh,


That's what makes you beautiful

Na na na na na na na na na na
Na na na na na na [x2]


Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell...

Harry egy lámpással a kezében elém sétál miközben énekel. Tessa elenged, és egyet hátra lép. Körbe nézek, és mindenki kezében egy lámpást vélek felfedezni.

Miközben a fiúk tovább énekelnek, Harry leengedi a mikrofont és felemeli a lámpást, amire írva van. 

- Sabine. - suttogom. 

- Érte.- mondja Hazza, és felém nyújtja. Könnyek gyűlnek a szemembe. Megfogom a kezét, és rámosolygok. 

- Érte. - aztán elengedjük a lámpást.
Felpillantok az égre, ahol rengeteg lámpás repül, köztük a miénk.
A miénk. 

Észreveszem, hogy messze is, rengeteg folt jelenik meg az égen. Harryre nézek aki csak elmosolyodik.

Gondolkodás nélkül átkarolom a nyakát, és megcsókolom. 

( Kattints ide, és olvass tovább. :) )

* később *

A srácok egy lemezt raktak be amiről szól a zene. Nagyon jó a buli. Harryvel rengeteget táncolunk, és rengeteg kép készül. A barátokkal beszélgetek, és sokat nevetünk. Épp egy poharat rakok le, mikor egy ismerős hang szólít meg. 

Lassan fordulok meg. 

- Szia. - mosolyog rám bárgyún. 

- Szia. Mi a helyzet? - dőlök az asztalnak. 

- Csak... Boldog születésnapot szerettem volna kívánni. 

- Köszönöm szépen. - tűrök a fülem mögé egy tincset. 

- Ezt... ezt neked hoztam. - nyújt át egy dobozt. 

- Köszönöm. - veszem át, és a többi közé rakom. Elrugaszkodok az asztaltól, és elmegyek mellette, de megfogja a kezemet. 

- Várj. - a kezére nézek. 5 másodpercet adok neki, hogy elengedje a kezemet. Ebből már 3 letelt. Észre vehette, ugyanis el enged. 

- Mi van? - lépek hátra. 

- Hiányzol. - mondja komolyan. Szememet forgatva megfordulok. - Komolyan! 

- Mark! - fordulok vissza. - Nem tudom mit akarsz ezzel elérni, de Kérlek! Ne rontsd el ezt az estét!

- Nem akarom elrontani Maya. Egyszerűen hiányzol! 

- Ne ismételgesd ezt! Nekem van barátom, és boldog vagyok vele!

- Megöl a féltékenység, hogy vele látlak csókolózni. Mardos a bűntudat, hogy hagytalak elmenni. - lép közelebb. Hátrálok, de ismét megragadja a kezemet. - Sosem voltam boldog mellette. 

- Én viszont most az vagyok. - köpöm az arcába. - És te, mindent elrontasz!

- Én... egyszerűen mindent sajnálok. 

- Mi mindent? Hmm? Hogy lyukra mentél? 

- Maya. - hajol közel. - Tudom, hogy te is ugyan így érzel irántam, ahogy én irántad. - már csak centik választják el a szánkat egymástól. Aztán mielőtt megcsókolna, kirántom a kezemet a kezéből, és lepofozom. 

- Köztünk már soha, jegyezd meg SOHA nem lesz semmi! Undorodom tőled! Hagyj békén! És tünj el az életemből!- megfordulok, és összezavarodva vissza szaladok a tömegbe.

- Ezt a barmot ki hívta meg? - húzom el Tessát Liamtől. 

- Miről beszélsz?

- Mark.

- M...Mark itt van? - néz körbe. 

- Igen. Épp az előbb akart a régi idők kedvéért lesmárolni. 

- És te...

- TESSA! - háborodok fel azon, hogy már csak eszébe jut az ilyesmi... 

- Jó bocs. Szóval mit csináltál? 

- Kapott egy hatalmas pofont!

- Tőlem meg mindjárt a másodikat. - indul el Tessa, de megragadom a kezét. 

- Hagyd! Nem éri meg! Menj szórakozz! - egy ideig farkas szemet nézünk, majd meglágyul a tekintete, bólint, és vissza megy Liamhez. 

Én keresni kezdem Harryt, de csak a szüleire bukkanok az egyik asztalnál. 

- Szia. - mosolyog rám Anne, mikor feltekint. 

- Harry? - kérdezem. 

- Az egyik barátjával beszélget... az előbb láttam valahol. - néz körül. - Á, igen. Ott van. - bök a színpad mellett álló Harryre. Egy lánnyal beszélget. 

- Ki az a lány? 

- Azt hiszem Felicitya neve. - mosolyog rám. 

- Rendben. Köszönöm. Sziasztok. 

- Szia. 

Elindulok Harryékhez. Útközben többen meg állítnak, hogy szót váltsanak velem. Próbálom minél kedvesebben leszerelni őket. Már majdnem oda érek hozzájuk, ekkor a lábam földbe gyökerezik a látványtól.

A csaj rámászik Harryre, és megcsókolja. 

Ledöbbenve nézem őket. A könnyek ismét záporozni kezdenek a szememből.

Hányinger kerülget. 

Elfordulok, és a partra szaladok... illetve szaladnák, de beleütközök a bátyámba. 

- Mi a baj tücsök? 

- Semmi. - próbálok elmenni mellette, de megállít. 

- Aha persze. Nekem nem hazudsz. Szóval mi a baj?

- Vigyél el innen. - könyörgök neki, zokogás közben. - Kérlek. 

- Mi a ba...

- Kérlek, Mike! 

- Harrynek szól...

- Ne! Senkinek, csak menjünk el innen! Jó? 

- Rendben gyere. - karol át. 

Hajóra szállunk, ami egészen a túlpartig nem is áll meg.  

Egy padra ülök, hogy sikerüljön lenyugodni, de nem megy. A megbántottság szét tép. Egyszerűen nem lehet igaz. Hogy tehette ezt velem? 

- Na jó. - ül le mellé Mike. - Most már ideje lenne elárulnod, hogy mi is a gond. 

- Semmi. - szipogok, de ismét látom magam előtt, ahogy Harry megcsókolja azt a csajt. Ettől ismét felzokogok. Mike magához húz, és rám teríti a pulcsiját. 

- Rendben. Úgy látszik nem fogod elárulni. - áll fel. - Akkor haza viszlek. Hol lakik Harr...

- Ne! - tiltakozok. - Nálad szeretnék aludni... ha nem gond. - állok fel lassan. 

- Mit csinált? - kérdezi fenyegető hangon. - Én kinyí...

- Semmit Mike, csak menjünk haza.. Rendben?... Autóval vagy? - húzom magamon szorosabbra a pulcsit.

- Igen. - sóhajt nagyot. - De a másik irányba! - upsz.... Megfordulok, és elindulok a másik irányba. Mike a vállamra teszi a kezét, és így megyünk a kocsijához. 

Egész úton bőgök mint egy csecsemő. Mike összes zsebkendőjét felhasználom.

Otthon aztán lezuhanyozok, és az egyik pólójába, és nadrágjába bújva fekszek be a vendég ágyba.
Arra számítva, hogy majd a csend és a magány megnyugtat, fekszek a sötét szobában. De egyáltalán nem jön be. Az agyam kattogni kezd. És ismét meglátom magam előtt őket. 

A sírás ismét rám tőr. 

Utálom! Gyűlölöm! 

"Boldog" szülinapot nekem....

* egy órával később *

Még mindig nem tudok elaludni. Az ember azt hinné ennyi sírás után végre elapadnak a könnyei, de nem.

11 óra van. A telefonom folyamatosan cseng. A földön van a táskámban. Vagy már fél órája hívogatnak, de csak most kelek fel megnézni ki az. 

27 nem fogadott hívás.

3 SMS.

Az ágy szélére ülök, és megnyitom az SMS-eket. 

* Merre vagy? Mindenki téged keres! * 

Tessa 22:34

* Maya merre vagy? * 

Harry 22:35

 * Maya, kérlek vedd fel a telefont, és beszéljük meg!... Meg tudom magyarázni! Kérlek válaszolj, vagy vedd fel! *

Harry 22:43

* Nos, nincs mit megbeszéljünk, és a magyarázatodra van legkevésbé szükségem. Mike holnap haza megy Magyarországra, én pedig vele megyek. Tessa majd össze szedi a cuccaimat. Köszönöm a csodás napokat amit veled tölthettem, de én innentől kiszállok! Rohadtul nem vagyok rád kíváncsi!... sőt senkire sem! Felejtsük el egymást. Mindenkinek jobb lesz így! Örülök, hogy ismerhettelek. *
Maya

Kikapcsolom a telefonom, és vissza fekszek az ágyba.

Hosszú éjszakánk nézek elébe.

Megjegyzés:

 Köszönöm az Új fejlécet Lizának. :) Nagyon király lett! :)