60. fejezet / Alkohol.

Mottó: Az időt nem lehet feltartani, de a szerelem kedvéért olykor megáll. 

* Harry szemszöge *

- Hé, haver. - bök oldalba Ed. Házi bulit rendezett. Egy ideje már a kanapén ülök, mikor Ed leül mellém.
- Mi a helyzet?
- Egyre többen vannak.
- A házibuli átka. - gyorsan megiszom a poharam alján maradt piát, felállok és egy újabb pohárért sétálok. Épp töltöm magamnak, mikor egy szőke kis csaj áll meg mellettem a poharával.
- Töltsek? - emelem felé az üveget.
- Aha. - bólint. Töltök a poharába, ő pedig azonnal megissza, és felém nyújtja.
- Waoo!. - mondom csodálkozva, de töltök még neki.
- Köszi. - mosolyog rám. Belekortyol, de most nem issza meg az egészet. - Amanda vagyok.
- Harry. - harsogom túl a zenét.
- Tudom ki vagy!
- Mi? - a zene miatt nem értem. Lábujjhegyre áll, belekapaszkodik a szabad kezével a vállamba és a fülemhez hajon.
- Sokat hallottam rólad, a barátaimtól.
- Ó, igen? És miket?
- Csupa jó. - mosolyog rám kacéran. - Nem jössz táncolni? - kérdezi.
- Miért is ne. - rántok vállat. Megiszom a piát a poharamból, ő is így tesz, majd elindulunk a másik szobába, ahol vagy ötvenen táncolnak.
- Miért nem láttalak a múltkori bulin? - kérdezi, túl harsogva a a zenét.
- Talán mert nem voltam ott. - megfordul, és hozzám dörgölőzik. Megragadom a csípőjét , és még közelebb húzom, és együtt mozgunk a zenére.
- Egyedül jöttél?
- A haverjaimmal. Te?
- A barátnőmmel. Nézd, ott. - az egyik sarokban ülő csajra bök.
- Miért ül, egyedül?
- Most dobta a pasija. Egy gyökér volt, ha engem kérdezel. Ed meghívott engem, én pedig elrángattam őt is.
- Értem. Hol dolgozol?
- Suliba járok. Fősuli. Mellette apám cégének dolgozok. Dög unalom.
- Nem lépünk le?
- Hova? - néz rám.
- Ahol nincs ennyi ember.
- De. Pillanat és jövök. - a lány elszalad, én pedig Edet keresem a szememmel. A kerti ajtó bejáratánál találom.
- Hé.
- Hé.
- Lelépek. Majd holnap beszélünk.
- Oké.
- Hello. - lép mellénk egy szőke szépség.
- Harry, Ellie. Ellie Harry.
- Szia. - köszöntöm, szemem kettejük közt jár.
- Szia, Harry. Le is lépsz?
- Ja. Majd beszélünk. - intek, és elindulok. Amanda, már az ajtóban vár.

***

Egy parkban kötöttünk ki. Csendes, és a szabadban van.
- Anyám halála után, nekem csak ő maradt. Nem akarom őt is elveszíteni.
- Sajnálom, ami anyukáddal történt. - mondom őszintén.
- Még kicsi voltam. Apám szerinte, ő volt a legboldogabb ember, amíg anya élt. Sosem volt vita abban a házban. Aztán anya halála után, beköltözött ez a pióca, és mindent tönkretett. Folyamatosan kiabálás, veszekedés, és viták övezte területté vált. Végül Én voltam a legboldogabb ember, mikor felvettek a fősulira, és beköltözhettem.
- Mi leszel, ha nagy leszel?
- Apám cégét vezetem majd tovább. - sóhajt. A telefon rezegni kezd a zsebemben. Előveszem, és ránézek.

SMS.
Megnyitom.

* Arra vágyom, hogy mindent eldobva fussak hozzád. De mintha ólomsúly lenne a lábamon, és nem tudom, hogy dobjam le. Igyekszem. Próbálok nem gondolni rád. De nem megy. Bárhogy is küzdök ellene. Néha nem tudom felidézni a arcodat. Olyankor kétségbeesem, megrémülök. Aztán hirtelen megjelensz a gondolataimban. Belesajdul a szívem, és azt akarom, hogy mellettem legyél. Nem tehetek róla. Most már én is tudom mit jelent az, hogy " Bárcsak ". Akarlak Harry. Téged akarlak. * 

 * Maya. *

Mi a... 

Kétszer is leellenőrzöm, az SMS feladóját. 

- Valami baj van? - kérdezi Amanda. 

- Nem. - ekkor megcsörren az ő telefonja is. 

- Bocsi, de ezt fel kell vennem. - mondja, elfordul, és felveszi. Megvárom, míg távolabb nem kerül, aztán én is telefonálni kezdek. 

* Maya szemszöge * 

Még mindig a fűben fekszek, mikor megcsörren a telefonom. Anélkül, hogy megnézném ki az, felveszem. 

- Tudás központ. - szólok bele. 

- Maya? - szól bele Harry. Mint akit rugóval lőttek hátba, úgy ülök fel. 

- Harry? 

- Megkaptam az SMS-t. Mit jelentsen ez?
- Azt amit leírtam.
- Te... te részeg vagy?
- Egy kicsit. És te? Részeg vagy?
- Egy kicsit.
- Akkor ez az este mindkettőnknek jól sikerült.
- Minden rendben veled meg a barátoddal?
- Nincs. Fasírtban vagyunk. De nem baj. Találkozzunk.
- Részeg vagy! Nem tudod mit beszélsz. Holnap emlékezni sem fogsz erre az egészre.
- Mindig tudom, hogy mit akarok. És az te vagy. Mond azt, hogy te már nem akarsz. - nem szól bele sokáig. - Hallod?
- Holnap hívlak. Majd akkor beszélünk. Jó éjszakát Maya.
- Válaszolj! - mondom, de a telefon megnémul.

***

A másnap reggel, egy jókora hányással kezdődik. A smink szétkenődött a fejemen, és a hajam is ezerfelé áll.
- Maya? - kopog a húgom az ajtómon, miután végeztem a zuhanyzással, és sikerül visszatalálnom a szobába.
- Gyere.
- Szia. Hoztam vizet, meg gyógyszert a fejfájásodra. Advil.
- Köszönöm. Rendes vagy. - átveszem, és azonnal lenyelem.
- Anyék, melózni vannak, holnap reggel jönnek, Cyntia pedig a barátnőjénél lesz egész nap.
- Miért mondod most ezt? - nézek rá, a szekrényajtó mögül.
- Hát... gondoltam áthívom Adamet.
- Azt a srácot, akibe...
- Igen, azt. - szakít félbe. - Szabad?
- Hé! - emelem a kezemet a magasba. - Ez a te házad is. Bízok benne, hogy nem csináltok semmi.. Olyat. És amúgy is szombat van. Azt csinálsz amit akarsz!
- Király vagy! Köszi! - kiáltja már a háta mögül. Kimegy a szobámból, és becsukja maga mögött az ajtót. Felkapom magamra a fekete farmeromat, egy fehér pólót, fölé egy kockás inget, és zsebre dugva a  telefonomat, mezítláb megyek le reggelizni.
A tegnap éjjel egy kicsit durva volt. Már rég nem fogyasztottam ennyi alkoholt. A dolgok 73 százaléka kiesett, de azért néhány dologra emlékszem.
A gabonapelyhem kanalazva nézegetem a képeket, amik az este készültek.
2 új SMS.


1:

* Jó reggelt. Hívj, ha felkeltél. Szeretlek. *
Ash

2:

* Beszélhetünk? Hívj. *
Harry


A gabonapelyhem hirtelen pontosan annyira érdekessé válik, mint a fürdőszobai csempe színe.

A 17 százalékba, amire emlékszem, határozottan nem tartozik bele az, hogy Harry miért is akar velem beszélni. Ellenőrzöm a híváslistám, amiben egyszer szerepel Harry. Az üzeneteknél is szerepel. Dátum tegnap este.

Minden beugrik. Minden!

Ha Asht hívom előbb, össze vissza fogok beszélni a zavarodottságtól, és rögtön kiszúrja, hogy történt valami. Ha Harryt hívom, akkor az azt jelentené, hogy őt fontosabbnak tartom, mint Asht. Viszont beszélnem kell vele.


- Szia.
- Szia. - veszi fel.