63. fejezet / Mr & Mrs.

Mottó: 

Minden jól nevelt nő leplezi az érzéseit. Ez igen hasznos, különösen a férfiakkal szemben. Ha egy férfi tudja, hogy mit érzel, hatalma van feletted! 

* 7 hónappal később *

- Peter gyere ide. - intek az unokaöcsémnek.
- Nem. - jelenti ki, és elszalad. Ledobom magam az egyik kerti székbe.  
- Mi a helyzet? - lép mögém Mike.
- A fiad egy igazi szívtipró lesz.
- Az alma nem gurul messze a fájától. - rám vigyorog, és egy pohár jeges teát nyom a kezembe.
- Tényleg? Komolyan? - kinyújtja a nyelvét, és belekortyol az ő innivalójába.
- Peter, Nina! Gyertek el a medence mellől! - kiálltja a medence mellett játszó kicsiknek.
- Mikor mennek haza?
- Holnap jön értük az öreganyjuk.
- Mi ez a kicsattanó boldogság?
- Tudod milyen a kapcsolatunk...
- Hagyd rá. Csak féltékeny, hogy a lányának összejött ami neki sosem.
- Igen? Micsoda?
- Szeretik.
- Ha-ha-ha. - nevet fel.
- Most mit nevetsz? 5 férje volt, és mindegyik elhagyta. - megrántom a vállam, és a poharam felől ránézek.
- Mi van veled és Harryvel?
- Ma éjjel ért véget a koncert. Még sajtótájékoztató, meg ilyenek vannak hátra, majd átjönnek a srácokkal. Utána elmegyünk valahova " nyaralni ". Te is elvihetnéd a kicsiket, és Danit.
- Rengeteg munkája van, vagy az anyja lebeszélné. - mondja keserűen.
- Felnőtt nő. HA-HÓ! Nem is próbáltál beszélni vele?
- Dehogynem. Még sok munka áll előtte, mire elszabadulhat. Holnap lesz a bemutató, utána pedig egy konferencia, amin a szerződésről fognak beszélgetni. - nagyot sóhajt.

   A bátyám és a felesége két külön országban kaptak állást. Daniellenek ez az egyetlen lehetősége, hogy befusson. Divattervező. Sosincs egy rendes perce a bátyámra, és a gyerekekre. Nem okolom miatta, hiszen mindent elkövet, hogy ne így legyen, de sajnos, a szakma megköveteli, hogy folyamatosan úton legyen.
Pontosan ezért döntöttek úgy, hogy a gyerekek egy ideig az apjuknál, egy ideig az öreganyjuknál lesznek.

- Szereted őt? - kérdezem.
- Milyen kérdés ez, egyáltalán? - felnevet, aztán a gyerekeket nézi ahogy játszanak. Nina tiszta anyja, míg Peter Mikera hasonlít. Mintha kicsibe lennének ők.
- Mi a téma? - ölel meg hátulról Tessa.
- Szia Tes. - köszönti Mike. - Gyere ülj ide. - ő feláll, és a gyerekek felé indul, akik a hintánál játszanak. Tessa leül mellém.
- Tök aranyosak. - bök a kicsikre, és Mikera. Én is oda fordulok. Mike felkapja a kicsiket, és szaladni kezd velük. Márciushoz képest nagyon meleg van, még úgy is, hogy már mindjárt sötétedik.
- Én is szeretnék egy kislányt. - mondom, mire Tes felnevet.
- Szólj Harrynek, hogy segítsen rajtad. Hogy dolgozzon az ügyön.
- Tessa! - kiáltok rá nevetve.
- Most mi van? - kérdi ártatlanul.

- Maya, kérlek segíts kihordani az ételt! - kérlel anya, aki a kezében egyensúlyozva egy tálcával, halad lefelé a lépcsőn.
- Én is segítek Mrs. Smith. - ugrik Tessa. - Fogadunk, hogy előbb beérek mint te? - mondja. Kihívás elfogadva. Felállok, és megiramodok.


* Harry szemszöge *

A sajtótájékoztatást lefújták, így hamarabb léphettünk le.
- El, és Perrie már úton vannak. - mondja Zayn.
- Biztos tudod, hova megyünk? - hajol előre Louis.
- Csak tudom, hol lakik, nem? Zayn Eleanorék tudják a címet?
- Igen, átküldtük nekik. Azt mondja előbb ott lesznek, mint mi.
- Mond nekik, hogy messzebb álljanak meg. 5 perc és mi is ott leszünk. Egyikőtök sem szólt senkinek, ugye? - nézek a visszapillantó tükörbe.
- Én nem. - mondja Niall.
- Én sem. - rázza a fejét Zayn.
- Nem. - biztosít Louis.
- Niall? - nem válaszol.
- Niall, alszik. - suttog Louis.
- Ébresszétek már fel!
- 3-ra. - mondja Louis Zaynnek. Közel hajolnak az alvó Liam füléhez, és 3-ra elüvöltik magukat.
- LIAM!
- MI VAN? - hangos nevetésben törünk ki. Megdörzsöli a szemét, és rendesen felül. - Azt hittem baj van.
- Nem mondtad el senkinek, hogy jövünk, ugye?
- Mégis mikorra gondoltál? Miközben aludtam?
- Miközben aludtál, és azt mondogattad, hogy " Tessa! Ó Tessa! " - cukkolja Louis.
- Fogd be! - vágja rá komolyan Liam. - Nem mondtam el senkinek. - mondja, vissza csúszik az ülésbe, és vissza hunyja a szemét.

***

- Sziasztok. - ugranak a lányok Zayn, és Louis nyakába.
- Melyik az ő házuk? - kérdezi Niall.
- A fehér. - még kivesszük a csomagokat, amiket hoztunk, a csomagtartóból, aztán mind egyszerre indulunk el a ház felé. Becsöngetünk, az ajtó pedig néhány másodperc múlva kinyílik. Egy magas, hosszú, egyenes barna hajú nő nyit ajtót. Testre feszülő, combjáig érő szoknya van rajta. Vállán táskák, és a kezében is egy csomag. Meglepődve bámuljuk egymást. Ő minket, mi pedig őt. Zayn füttyent egyet, mire Perrie vállon bokszolja.
- Biztos jó helyen járunk? - kérdezi Louis.
- Segíthetek valamiben? - mosolyog ránk.
- Ömm... Maya Smitht keressük. Lehet, hogy házat tévesztettünk. Ön itt lakik?
- Nem. Én nem itt lakom. Ez a Smith család háza. Én csak vendég vagyok. Azt hiszem beengedhetlek benneteket. - tárja kijjebb az ajtót. Lassan beljebb sétálunk.
Igen, jó helyen járunk.
- Jó helyen vagyunk? - kérdezi Niall.
- Igen. - bólintok határozottan.
- Danielle Smith vagyok. Maya bátyjának a felesége.
- Én Niall Horan.
- Louis Tomlinson.
- Zayn Malik.
- Harry Styles.
- Liam Payne.
- Szia. Perrie Edwards vagyok.
- Én pedig Eleanor Calder.
- Az a Harry Styles? Maya barátja? - rám  néz, és elmosolyodik.
- Igen. - bólintok.
- Örülök, hogy megismerhetlek titeket srácok. Nem is tartalak fel titeket. Azt hiszem mindenki hátul van. Kitaláltok?
- Azt hiszem igen. - bólintok. Danielle a csomagjaival együtt elsétál.
- Ha nem lenne férjnél, és persze nem lenne nekem itt El, akkor biztos ráhajtanák.
- Jó tudni, hogy ilyen hűséges vagy! - jelenti ki El.
Már majdnem elérünk a kertre nyíló ajtóhoz, mikor hangos sikítozásra leszünk figyelmesek, a konyha felől. Végül egyre erősödő lábdobogás, és további sikítás figyelmeztet emberek közeledtére.
Maya szalad kifelé csupa lisztesen, mögötte Tessa, kezében két tojás, fején pedig már megtört tojás. Amint észrevesznek minket Maya megtorpan, széles vigyor ül ki az arcára. Tessa nem sokat foglakozik velünk. Kihasználva a lehetőséget Maya fejére üti a két tojást.
- Te... - kiáltja Maya. Mind majd megszakadunk a nevetéstől.
- Most már egyenlők vagyunk. - mondja Tessa.
Felegyenesedek, és észreveszem, hogy Maya felém közelít.
- Ne. Maya! Maya, ne! - kiáltom. Hátrálni próbálok, de belebotlok a srácokba. Maya megindul, és rám ugrik. Mindenem tiszta tojás lesz.
Rendben. Ha harc hát legyen harc!
Felkapom a vállamra, - ijedtében sikolt egyet. - kinyitom a kertbevezető ajtót, lerúgom a cipőmet, és megindulok vele.
- Harry! - a hátamat csapkodja, és kiabál. Mindenki minket figyel kintről.
- Üdv Mr, és Mrs Smith! - mondom, majd ugrok egy hatalmasat.
- HARRY! - üvölti Maya a levegőben, de már késő. Beleugrok a medencébe, elsüllyedünk, ezzel elnémítva őt.

* Maya szemszöge *

A víz jég hideg. Annak ellenére is, hogy meleg van, a víz egyáltalán nem melegedett fel. Még csak langyosnak sem lehet mondani.
Amilyen gyorsan csak tudok, a víz felszínére megyek. Pont akkor érek fel, mikor Harry is.
- Te.. - mondom, de megragadja a derekam, magához húz, és megcsókol. Meleg ajkai rögtön elfelejtetik velem mindazt, amit a fejéhez akartam vágni.
- Te is hiányoztál. - szuszogja. Homlokát a homlokomnak dönti.
- Hogy jutottatok be?
- Egy nő engedett be minket. Ha jól emlékszem a bátyád felesége.
- Micsoda? Mike... Danielle itt van?
- Azt mondta így hívják. - ránt vállat Harry. Ebben a pillanatban Peter, és Nina egyszerre kiáltanak fel.
- Anya! - Mike odakapja a fejét, és lassan elmosolyodik. Dani megöleli a gyerekeket, végül Mike hoz fut, és a nyakába ugorva megcsókolja.
- Azért a miénk hatásosabb belépő volt. - jegyzi meg Harry. Hangosan felnevetek, és elindulok vele kifelé.
Felmegyünk az emeletre, és megtörölközünk.
- Nagyon hiányoztál. - ölelem át, és egy csókot nyomok a szájára.
- Tudom.
- Ne rontsd el. - suttogom, mire belemosolyog a csókba. Eltolom magamtól, és tiszta, melegebb ruhák után kutatok a szekrényben.
Mikor Harry is átöltözik, visszatérünk az udvarra, ahol már mindenki beszélget. Danielle a bátyám ölében ül, és Louisék beszámolóját hallgatja a koncertekről, míg Tessa a kicsikkel játszik.

Mindenkit üdvözlök, majd elvonulok Harryvel a konyhába hogy húspogácsát csináljunk, mert nem lesz elég a hirtelen jött vacsoravendégek létszámához az ami készítettünk. 

- Húgaid? 

- Maria Adamnél van. Cyntia meg Adelenál. Barátnője. Este jönnek majd haza. 

( Kattints ide, és olvass tovább! :) )

***

A vacsora egész sikeresen alakult. Liam és Tessa együtt bohóckodtak az asztalnál, ami jót jelent. 

A srácok egy szállodába mentek végül, késő este, csak Harry, és Danielle maradt itt a vendégek közül. Anya és apa elmentek lefeküdni, Dani és én felvállaltuk a mosogatást.

Őt Harry váltotta le, így Danielle végre elmehetett a bátyámhoz. 

- Egészségedre.- mondom Harrynek, mikor végre leülünk a kanapéra, egy egy pohár kakaóval.  

- Viszont. - elkezdünk tévézni, de jobban leköti a figyelmünket egymás jelenléte. Néhány percen belül az ölébe kötök ki.

- Menjünk föl. - suttogja. Felkelek és kezénél fogva felrángatom. A lépcsővel szemben észreveszem, hogy nyitva a bátyám ajtaja. Már mind a ketten pizsiben. Belépek, nyomomban Harryvel. 

- Olyan aranyosan alszanak a kicsik! - mondom.

- Nemrégen aludtak el. - mosolyog ránk Dani. 

- Épp ma beszéltük Tessával, hogy nekem is kell egy kislány. 

- Micsoda? - kérdezi Harry, meglepett hangon. - Gyereket akarsz? - felnézek rá a vállam felett. - Mert ha igen, csak szólj. Tudod, gyakorlat teszi a mestert. - mondja ezt, annyira ártatlanul.

Mind felnevetünk, én pedig megszorítom Harry kezét.
Elő törnek a rossz emlékek. A veszekedések, amik a baba miatt voltak. Vajon most komolyan gondolja, vagy csak szórakozik?
Biztos csak szórakozik.
- Hé. - bök oldalba Harry. Kicsit elbambultam.
- Micsoda?
- Azt kérdeztük mikor lesz esküvő. - esküvő? Felnézek Harryre, akinek az áll a vállamon pihen. Ő is rám néz, és elmosolyodik.
- Ha rajtam múlna, akkor már holnap Mrs Styles lenne a neve. - ránt vállat.
- Ó, tényleg? És mi tart vissza? - kérdem, de az esküvő gondolatára görcsbe rándul a gyomrom. Jó értelemben!
- Semmi. - rázza a fejét. Egy édes mosoly ül az arcára. Kérdőn nézek rá, de ő már máshol jár.
- Szóval azt mondjátok, hamarosan már kicsi Maya, és kicsi Harryk fognak szaladgálni a házban?
- Anya biztos kitérne a hitéből. - vigyorgok Danira. - És mikor lesz újra Kicsi Mike, vagy kicsi Danielle? Ezek annyira tökéletesen sikerültek. - Mike a feleségére tekint. Büszke mosoly ül ki az arcára.
- Hát, nem is tudom. - ránt vállat a bátyám. - Te szeretnél még?
- Tőled? - kérdezi Danielle. - Ha ez boldoggá tesz, akkor ezret is. - csókot váltanak, majd Mike magához öleli Danit.
De édes!
- Hát, akkor jó éjszakát!
- Jó éjt! - int Harry.
- Sziasztok! - mondják egyszerre. Becsukom az ajtót, és Harryvel kéz a kézben sétálok a sötét folyóson.
- Itt vagy? - szorítja meg a kezem.
- Persze. - dehogy! Az eszem az előbb hallottakon jár. " Ha rajtam múlna, akkor már holnap Mrs. Styles lenne a neve. "

Belépünk a sötét szobába, Harry becsukja a szobaajtót, megragadja a derekam, magához von, és a nyakamat kezdi csókolgatni. 

- Te nem itt jársz. - állapítja meg. Felkapcsolja a villanyt, és leül az ágyra. Az ölébe ültet, és a vállam felett néz rám. 

- De. Miért? 

- Azt kérdeztem, hogy kiugrunk-e a csukott ablakon, te pedig azt válaszoltad " Csodás lenne. " Min töröd a szép fejedet? - keze a pólóm alá " téved ", és a hasamat kezdi simogatni.  

Mi van ha csak szórakozott? Márpedig biztos, hogy csak szórakozott. Ha megemlítem neki, hogy min is jár a fejem azt hiszi komolyan vettem, kinevet. - gondolom magamban.

- Kicsit elfáradtam. Csak örülök, hogy itt vagy. - hazudom. 

- Menj fürödj le, addigra megcsinálom az ágyat. 

- Köszönöm. - egy gyors puszit nyomok a szájára, felállok, és a törölközőmmel a kezemben a fürdőbe megyek, és mire vissza érek Harry már tényleg megcsinálta. 

- Menj te is. Megvárlak. 

- Oké. - mondja, és eltűnik az ajtó mögött. Megtörlöm a hajam, és megfésülködök. Pizsibe bújok, és befekszek az ágyba. 

Sokáig azon gondolkodok, hogy vajon Harry valaha megfogja-e kérni a kezem. Vagy addig el sem jutunk majd? Vajon meddig leszünk együtt? Megint szakítani fogunk? 

Végül arra jutok, hogy ha megkéri a kezem, határozott igen lenne a válaszom. És igen. Talán még egy gyereket is szeretnék tőle. 

Akárhogy erőlködök a szemem, lassan leragad. Még hallom ahogy nyílik, és csukódik a szobám ajtaja, és érzem ahogy Harry bemászik mellém az ágyba. 

- Megakartalak várni. - morgom. 

- Jó éjszakát. - mondja, és egy puszit nyom a fejemre. Közel bújok hozzá, ő pedig még közelebb von magához. Lekapcsolja a lámpát, és betakar mindkettőnket.  

Nem tudom álmodtam-e valamit, de amikor felkelek Harry már nincs mellettem.