20. fejezet / Felelsz vagy mersz?

( Kattints ide, és jó olvasást! :) )

Mottó: "Megérteni annyi, mint megbocsátani." Ami megfordítva is igaz. Megbocsátani annyi, mint megérteni.

Még alszok, amikor hirtelen fény tölti be a szobát.
De nem az én szobám.
Nem is Harryé.
Körbenézek, és felmérem a helyzetet.
Ruhák szanaszét. Az ágy mellett a szekrényen egy képkeret lefelé fordítva. Lassan felkelek, és megnézem a képet.
- Az a kedvencem. - megdermedek a hang hallatán. - Anya készítette, mikor először voltál nálunk.
- Emlékszem. - mosolyodok el, de nem fordulok meg. - Nekem is ez a kedvencem.... - könnyek gyűlnek a szemembe. - Akkora barom voltam. Nem tudtam mit beszélek, és soha nem fogom megbocsájtani magamnak.
- Nos... - ül le mellém. - Szakítottunk.
- Tudom. - még mindig a képet szorongatom, és erősen koncentrálok rá. Nem bírok a szemébe nézni. Ég a pofámon a bőr, hogy miattam legyen boldogtalan.
- El mondta?
- Nem. Mindent láttam, és hallottam.
- Hát, akkor nincs mit mesélnem. - áll fel. Megfogom a kezét, ránézek, és ő is rám.
- Tessa... Én annyira, de annyira sajnálok mindent amit mondtam, hogy elmondani nem tudom. Soha nem akartam ilyet mondani, csak kicsit nehezen tudtam feldolgozni, hogy Jess néniék meghaltak, te pedig oda akartad, hogy költözzön. - feltápászkodok, és elé állok.
- Én csak azért mondtam, hogy ne ide kelljen költöznie. Hozzánk. Hogy ne tegyen mindent tönkre.
- Tudom. - hajtom le a fejem. Kínos csend ül közénk.
- Nem haragszok. - szólal meg egy idő után.
- Tessék? - nézek fel.
- Nem haragszok. - rázza a fejét.
- Tényleg?
- Aha. Kicsit... rosszul esett amiket mondtál, de  megértem, és szerintem, én is így viselkedtem volna, ha azt kérik bocsássak meg annak az embernek, aki elárult.
- Jaj, Tes. - ölelem meg. - Te vagy a legjobb.
- Tudom. - nevet fel, és ő is megölel.
- Ne rontsd el a pillanatot.

Tessa elmesélte, hogy miután elaludtam az ajtaja mellett, ő elment és megkérte Harryt ( persze... ki mást? ), hogy vigyen be Tes szobájába.

Mivel még mindig a tegnap esti ruhámban vagyok, ezért gyorsan elmegyek, és átöltözök. Egy rövidnadrágot, egy Batmen-es laza pólót, és Harry ingét kapom magamra, ami nem tudom, hogy került az én szobámba.

A hajamat igazgatom, amikor kopognak.
- Tessék. - fordulok az ajtóhoz.
- Szia. Indulnunk kellene. - mondja Harry.
- Hová?
- A lábad miatt a dokihoz. - Ú tényleg. El is felejtettem.
- Most? Mennyi az idő?
- Negyed 10. 10-re van időpont. Jössz?
- Elviszel?
- Persze. - mondja, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. 
- Köszi. Mindjárt megyek, csak cipőt húzok.
- Oké. - bólint és elindul kifelé, majd mielőtt becsukná az ajtót visszafordul, és annyit mond. - Jól áll az ing, de kérem vissza, ha hazaértünk!
- Hát azt elfelejtheted. Ez már az enyém...
- Rendben. Erről még beszélünk. Na siess!

Harry becsukja az ajtót, és elmegy le. Én gyorsan cipőbe bújok, és én is lemegyek.
- Indulhatunk? - áll fel a kanapé karfájáról.
- Igen. Sziasztok srácok! - intek Liamnek, Louisnak, és Zaynnek. Niall gondolom megint  hűtőt fosztogatja. - Szia. - köszönnek vissza, kivéve Liamet, aki telefonozik.
Harry, segít bemászni a kocsiba, majd átrohan a másik oldalra, és beszáll ő is. Beindítja a kocsit, és kitolat az útra.

( Kattints ide, ha még indig megy az előző zene az kapcsold ki, és olvass tovább! :) )
* később * 


Kaptam érzéstelenítőt, szóval nem éreztem semmit, miközben kiszedték a varratot. Harry kint várt a folyóson, amíg én bent voltam, aztán segített kimenni a kocsihoz, segített beszállni, és elindultunk.

Most épp egy üres helyet keres ahova leparkolhat a szupermarket előtt. Gyors bevásárlást terveztünk. Megegyeztünk, hogy csak a legfontosabbakat vesszük meg.
Zöldség.
Gyümölcs.
Hús.
Fogkrém.
Tej.
Joghurt..
.. és egyebek.
Végül is ezek közül, nem igazán vettük azt amit elhatároztuk, hogy akarunk, mert leragadtunk a gabonapelyhes sornál.

 - Szerintem, csokidarabkásat vegyünk. - mondja Harry.
- Oké, de sima csokisat is!
-Rendben... nézd. Sima gabonapehely.
- Fúj.
- Mi van?
- Íztelen.
- Én szeretem.
- Vegyünk ilyen csigásat is! - mutatok egy dobozra.
- Epreset?
- NE.
- Oké. Itt van ilyen drazsés. - mutatja fel.
- Az finom. Csoki bevonatút?
- Abból 3 dobozzal!
Egy jó darabig csak ebben a sorban voltunk, aztán átmentünk a csokikhoz, és chipsekhez.
- Nápolyit is vegyél. - mondom. - És Chipset.
- Milyen chipset?
- Sajtosat, wasabisat és chili lime-osat. 
- Waoo. 
- Mi a gond?
- Az ég világon semmi.. - vigyorog rám. 

Miután megpakoltuk a kocsit rágcsálni valóval, elindulunk az eredeti célunkhoz. 
Be pakolunk a bevásárlókocsiba mindent, amire úgy gondoljuk szükségünk van, és elmegyünk a kasszához. Nem nagy a sor, de vannak előttünk. Egy kislány ujjal mutogat ránk. Szerintem felismerte Harryt.
- Harry. - lököm meg alig észrevehetően a könyökömmel. 
- Hmm? 
- Szerintem a rajongók felismertek téged. 
- Honnét veszed? - néz rám ijedten.
- Nézz át a vállam felett. A kislányt a két tesóval.
- Azok akik ide tartanak? - óvatosan hátra fordulok, és megnézem. 
- Ó igen. - fordulok vissza Harryhez. - Én elmegyek veszek újságot. Addig intézd el őket. Ok? 
- Rendben. - ebben a pillanatban megérkeznek a lányok. 
- Szia. Csinálhatnánk egy képet? - kérdezi a legkisebb. Én gyorsan eliszkolok, mintha ott se lennék. Út közben visszafordulok És látom, hogy Harry tök aranyosan viselkedik a kicsikkel.   

Összeszedek pár újságot ami állás hirdetéseket hirdet, és még pár bulvárt.

Mielőtt elindulnák, az egyiknek a címlapján szereplő képen, és a címen megakad a szemem. 

 Harry Styles becsajozott? - áll a címlapon. 

Azonnal kikapom a helyéről, és fellapozom. 

Egy hatalmas kép arról, ahogy Harryvel besétálok az étterembe, és több kisebb ahogy Gemmával vacsorázunk. 

" Kéz a kézben sétáltak az asztalhoz, majd Harry Styles mint az úriemberek úgy viselkedett a hölggyel egész este. A vacsora jó hangulatban telt. - mondja egy bennfentes.- Vacsoráztak, nevetgéltek, beszélgettek, és jól érezték magukat. Majd miután a fiatalember nővére távozott a társaságuktól, ők még egy ideig itt maradtak az étteremben. A vacsora végeztével mosolyogva, egy kocsival hagyták el az éttermet."

 Ezt nem hiszem el. Hirtelen köpni nyelni nem tudok. Én nem vagyok a "csaja"!
Harryre nézek, aki éppen dedikálja a lányok ruháját, újságját, és egyéb dolgait. Gyorsan visszafordulok, és körbenézek az újságok között, hogy vajon még hány újságban van benne. 
Még öt ilyen újságot találok, ahol mi vagyunk a címlapon. Mindegyiket rápakolom az eddigiekre, és visszaindulok Harryhez. Idegesen bedobom az újságokat a kocsiba, és előrébb tolom. Harry végre abba hagyja a fényképezkedést és visszafordul hozzám. 
- Mi a baj? 
- Majd otthon oké?. - mondom, és kipakolom a cuccokat a futószalagra.  Ő csak bólint  és segíteni kezd.

Kifizetünk mindent, és a kocsihoz megyünk. Bepakoljuk a dolgokat a szatyorba, majd be a hátsó ülésre, és beülünk. Kezemben tartom azokat az újságokat ahol mi vagyunk a címlapon. 
Beül Harry, és elindulunk. Út közben idegesen szorongatom az újságokat. 
( Kattints ide, és olvass tovább! :) )


- Mi van? - kérdezi, és rám pillant. - Mi a baj?
- Harry, otthon kérlek. 
- Nem lehet akkora a baj, hogy nem mondatod el itt a kocsib..
- Szinte az összes pletykalap a csajodnak állít be. - dobom az ölébe az újságokat. Hirtelen lefékez, mire többen dudálni kezdenek körülöttünk. Persze le se szarja. 
Kezébe veszi az újságokat, és fellapozza oda ahol szerepelünk. 

- A picsába. - dobja hátra az újságokat idegesen. 
- " Nem lehet akkora nagy baj.." - utánozom Harryt. Rám pillant. Elég idegesnek tűnik. - Szóval? Mit csinálunk? 
- Nem tudom. - túr bele a már így is kócos hajába. Jobb lesz ha erről leszokik, mert ilyenkor még helyesebb mint általában. 
- Az király mert én sem, de nem lehetne, hogy elinduljunk? 
- Téged nem is zavar? 
- Már hogyne zavarna, de nem itt kellene megbeszéljük az út közepén azt, hogy mit csináljunk. Nem? 
- Igaz. - bólint és ismét sebességbe teszi a kocsit, és már indulunk is. 

* otthon * 

Bevisszük a konyhába a szatyrokat, és némán elpakoljuk őket. 
- Sziasztok! - robban be a konyhába Tessa. - Mizu? - ölel meg hátulról, mire Harry kérdő pillantást vet felém. 
- Ti... 
- Igen. Kibékültünk. - szakítja félbe Tes.
- Akkor te és Li..
- Nem. Vele nem. - rázza a fejét. Harry rám néz, mire csak megrántom a vállam, és felkapok két doboz zabpelyhet és a helyére rakom.
- Hoztam újságokat. - mutatok a nappali felé. - Állás miatt. Találtam pár jót.
- Oké. 
- Mindjárt jövök, és átnézzük őket együtt. 
- Rendben. Kint leszek. - szalad ki. Harryvel gyorsan elpakolunk mindent, majd egy csomag chipsszel a kezemben kimegyek Tessához. 


* később*

Órákon keresztül elemezgetjük az újságot. Közben ki-ki írogatunk helyeket, amit jónak találunk. 
- Jó napot kívánok. Az állásra szeretnénk jelentkezni ami... Ó szóval már betelt. Értem. Köszönöm. Viszont hallásra.... Már nem aktuális. - fordulok Teshez. 
- Akkor hívd fel... ömm... őket. - bök a lapra.
- Oké. - bepötyögöm a számot a telefonomba, és tárcsázni kezdem. Az 5. csörgésre fel is veszik. 


- Anthony Stone. Miben segíthetek? 
- Jó napot kívánok. Jessica Smith vagyok, és az állás miatt hívom. 
- Milyen állás? 
- A pincér meló miatt. 
- Ó, igen. Tudom. 
- Hány embert vennének fel? 
- Az üzletet most nyitottuk szóval, most keressük az embereket. 
- Értem. A barátnőmmel jelentkeznék.
- Mennyi idősök vagytok? 
- A barátnőm 19 én pedig jövő hónapban töltöm be.
- Rendben. Ha gondoljátok szombaton lesz a megnyitó. Akkor kezdhettek is. 
- Ó. Az jó lenne. 
- Akkor számíthatunk rátok? 
- Egy pillanat. - eltartom a számtól a telefont és Tessára nézek. - Szombaton kezdhetnénk. - Tessa hevesen bólogat. - Igen. Számíthat ránk. - válaszolom. 
- Rendben. Kérhetném a neveteket még egyszer? 
- Tessa Silver, és Jessica Smith. 
- Köszönöm. Akkor szombaton este 6-kor találkozunk a megadott címen. Ruhát, kaptok, az miatt ne aggódjatok. 
- Szombat este 6. - jegyzetelem a papírra. - Ott leszünk. 
- Jól van. Akkor sziasztok. Várunk titeket.
-Viszonthal....
- Szia. Csak szia. 
- Rendben, akkor szia. 

Leteszem a telefont, és Tessára nézek. 

- VAN MELÓNK! - ugrunk fel egyszerre. Tessel egymás nyakába borulunk, és ugrálni kezdünk. 
- Jézus. Mi a fene folyik itt? - Lép be a szobába Louis. Egyszerre szaladunk hozzá, és megöleljük. - Oké. Tudom, hogy szerettek, de kérlek. Megfojtotok.
- Bocsi. - eresztjük el. 
- Szóval, miért fojtottatok majdnem meg? 
- Van..
- Melónk. - fejezi be helyettem Tessa. 
- Az király. Mi? 
- Mit mi? - kérdezi Tes. 
-Mit fogtok melózni? 
- Pincérkedünk, valami új üzletben. Most nyílt. Szombaton lesz a megnyitója. 
- Ó. Az király. Ezt meg kell ünnepelni. - Louis megfordul, és üvölteni kezd. - SRÁCOK. MA ÜNNEPLÜNK! 


( Kattints ide, és olvass tovább. :) )
* Este 7 óra *

A fiúk úgy döntenek, hogy a Funky Buddhába menjünk. Mivel Tessával még nem ismerjük a helyet, ezért belemegyünk. Gyorsan mindenki átöltözik.

Én egy rövid, rózsaszín fekete egybe szoknyát húzok.

Tessa egy még rövidebb egybe ruhát húz.

Niall, csak egy fehér inget és egy farmert rángat magára. Harry egy fekete pólót, és egy farmert.

 Liammel pedig egész a szórakozóhelyig nem találkozunk, ugyanis ő külön érkezik.

Louisnak és Zaynnek közbe jön valami így nem jönnek velünk mégsem. 





* Funky Buddhában *

Mind egy kocsival megyünk. A fiúk beterelnek minket, és mind egy asztalhoz ülünk. Egyetlen egy pohár wiskeyvel kezdjük az egészet, aztán bedurvul a buli. 
A srácok találkoznak a barátaikkal, és szanaszét szóródnak.

Tessával táncolni kezdünk, de az idő múlásával egyre jobban zavarja, hogy különböző csajok pózolgatnak Liammel, ezért egyszer csak, miközben Liam egy lánnyal fényképezkedik, oda megy, és simán lesmárolja, ezzel jelezve, hogy az övé. 

Az este további részében el sem lehet őket szakítani egymástól.

Aztán Harry bedobja magát mellém az asztalhoz. 
- Jól érzed magad? - kiabálja túl a zenét. 
- Aha, csak kicsit kezd sok lenni a pia. 
- Hiszen még nem is ittál sokat. - nevet fel. - Nem jössz táncolni? - rövid gondolkodás után válaszolok. 
 - De. Mehetünk. 

További öt pohár piát iszunk, mire mindenki teljesen K.O. lesz.  Taxit fogunk, és mind haza megyünk, ahol üvegezni kezdünk a nappaliban. 

Tessa pörget. 

Az üveg rám mutat. 

- Felelsz, vagy mersz? 
- Merek. - nevetek fel. 
- Akkor... csókold meg.... Harryt! 
- Hát, ez miatt nem fogok  veszteni.- hajolok át Harryhez. Lassan közelebb mászok, és a szemébe nézek, aztán gondolkodás nélkül teszem amit tennem kell. Ajkam az ajkára nyomom, és csókolni kezdem. Egy ideig nem mozdul, aztán vissza csókol. Lassan kezét felcsúsztatja a hátamra, majd megállapodik az arcomnál. Egyik kezével a hajamba túr, másikkal még közelebb von magához. Szinte már a földön fekszik, mikor Tessa szakít meg minket. 
- MENJETEK SZOBÁRA GYEREKEK! - erre mindenki felnevet.


Úgy tűnik így is tettünk, mert reggel Harry mellett ébredek.
Fehérneműben. 
És Harryn is csak a boxerja van. 

Atya isten. Mi történt az éjszaka?