21. fejezet / Éjféli emlékek.

( Kattints ide, és jó olvasást! :) )

Mottó:  Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.

Nem mozdulok, csak a nyakamig húzom a takarót, és a fejfájás ellenére, próbálom felidézni magamban, hogy mi történt az éjszaka.
Egyszer csak Harry hasra fordul. Egy ideig csak szuszog, majd kezét a csupasz hasamra csúsztatja, és simogatni kezdi. Pár másodpercig tűröm, aztán mikor keze feljebb vándorol a melleim felé, lelököm azt, és felülök az ágyban.
- Jó reggelt. - mondja közben vigyorog.

- Nagyon jó. - egyik kezemmel a fejem szorongatom, a másikkal a takarót húzom fel magamra, majd vissza dőlök. - Hogy kerültem ide? 

- Nem emlékszel? - kérdezi, és vissza fordul a hátára. 

- Nem. 

- Én sem. - nevet fel, és egy ideig egymást nézzük. 

- De... ugye nem.. csináltuk...

- Nem. Arra biztos emlékeznék. - rázza a fejét, közben a plafont nézi, és vigyorog mint a tejbe-tök.

- Mi van? - kérdezem. 

- Semmire nem emlékszel? 

- Nem nagyon. Annyi még rémlik, hogy  eljöttünk a Funky Buddhából, és... üvegeztünk? - nézek hirtelen Harryre. 

- Igen. És mi ebben olyan szörnyű? 

- Mark egy üvegezés alkalmával ismerte meg az a lotyót, akivel később mint kiderült lelépett. 

- Óóó. Hát. Most nem lépett le senki senkivel... 

- Milyen megnyugtató. Komolyan. De, ha nem haragszol, akkor elmennék fürödni,mert gondolom, odáig nem jutottunk el az este. - kiszállok az ágyból, és felveszem a földről az első pólót ami a kezembe akad és magamra húzom.

- Az a kedvencem. - ül fel. 

- Visszakapod nyugi, csak átmegyek benne a szobámba! - mosolygok rá. Lassan kinyitom a szoba ajtót, és kinézek. Senki. Kilépek, és mielőtt becsuknám az ajtót, Harry utánam szól. 

- Azért az a csók nem volt semmi. 

CSÓK? 

Nem. Nem zuhanyozni mentem, hanem Tessához. Bekopogok az ő szobájába. 

- Gyere. - mondja morcosan. Rögtön berontok, és miután becsukom az ajtót neki dőlök, és bezárom. - Jézusom. Baj van? - fordul felém. 

- Csókolóztam este Harryvel? - esek neki rögtön.

- Este? Dehogy is. - a szívem kezdett megnyugodni, ekkor Tessa arcán szélesen terült szét egy vigyor, mire kitágult pupillával nézek rá. - Éjfélkor? Óóóóóóóó, igeeeeeeeeennn! - nevet fel. 

- Neeeee! - sápadok el.

- Deeeee. Van róla videó is. - lengeti a telefonját. Gyorsan oda szaladok, leülök mellé az ágyra, ő pedig máris kapcsolja be. 

- Felelsz, vagy mersz? - teszi fel a kérdést Tessa a videóban. Lassan mintha kezdene rémlen valami.

- Merek. - válaszolom bátran, hiszen már jócskán az alkohol hatása alatt járhattam ez idő tájt... Körülöttünk mindenhol üres piás üvegek, és feldöntött poharak.  

- Akkor... csókold meg.... Harryt! 
- Hát, ez miatt nem fogok  veszteni.- hajolok át Harryhez. Ajkam az ajkára nyomom, és csókolni kezdem. 

Eltátom a számat, és érzem ahogy elpirulok.

- MENJETEK SZOBÁRA GYEREKEK! - kiáltja Tessa mire mindenki felnevet a videóban, és én elmászok Harrytől, aki meg sem mozdul egy ideig. 

- Okéé! Most én pörgetek.! - mondom  és megpörgetem az üveget. 
- Liaaaam! - üvöltjük egyszerre. 
- Felelsz, vagy mersz?
- Felelek.
- Oké.... hmm... Megvan! - jelentem ki büszkén, mire a kamera rám irányul - Tessát legszívesebben csókolnád, egész nap szexelnél vele, vagy feleségül ven...
- Feleségül venném. - vágja rá gondolkodás nélkül, mire mindenki elhallgat.

És videó vége. 

Tessára nézek, aki a videó befejeztével is ugyan úgy nézi a telefont.
- Tes... Tess!
- Igen? - néz fel.
- Még nem láttad ezt a felvételt? - kérdezem.
- N..nem. - rázza a fejét. - Azzal tisztában voltam, hogy készült, de, hogy mit tartalmaz, az... Nekem, most van egy kis... dolgom. - áll fel, és kiszalad a szobából, át a szemközti szobába. Én az ágyon ülök, és emésztem a dolgokat. Ekkor beugrik minden.

Az ajka íze. A pillantása, mikor megcsókoltam. A szívem, ahogy vert. Az érintése, miközben csókolóztunk.
 A szívem hirtelen megugrik. Hatalmas vágyat érzek, hogy újra csináljuk.

Muszáj kiszellőztetnem a fejem!

Felugrok, és a szobámba szaladok, útközben, majd fellökve a másnaposan, épp szobájából előbújó Niallt.
Levetem magamról a pólóját és a sarokba dobom. Majd a fehérneműt is leveszem, és beállok a zuhany alá. Elsőnek csak a hideg vizet nyitom meg, ami kicsit észhez térít, aztán a meleget is mellé engedem. Gyorsan lemosakodok, megmosom a hajam, aztán kiszállok, megtörölközök, megszárítom a hajam, és a törölközőbe tekerőzve kisétálok a szobámba. De nem vagyok egyedül...

( Kattints ide, és olvass tovább! :) )

- Jesszusom! Te mit csinálsz itt? - kapok a szívemhez.
- Csak azt akartam kérdezni, hogy...
- Hogy? - húzom fel a szemöldököm.
- ... hogy kérsz-e... - végig mér szemeivel.
- Mit, Harry?
- ... Reggelit. - nyögi ki végre, és a szemembe néz.
- Attól függ, mi a reggeli.
- Zabpehely. - mosolyodik el.
- Hmm. Nem is tudom. Tök nehéz lenne elkészíteni, szerintem neki se állj! - kacsintok, majd elindulok a szekrényemhez, ezzel hátat fordítva neki.- Tudod, - folytatom. - sokkal jobban esne egy kávé, vagy tea, ami, - kiveszem a felhúzásra szánt ruhákat, és megfordulok, mire Harryvel találom magam szembe. - ami... - nyelek nagyot, és látom magam előtt az estét, ahogy megcsókolom. - ami felébresztene. - fejezem be, de nem mozdulok.

Az istenit, Maya! Nem olyan nehéz elmenni mellette! Egyik láb, másik, majd ugyan így egészen addig, amíg MESSZE nem kerülsz tőle! - mondom magamban. Lelki szemeim előtt látom a vállamon ülő angyalt, és ördögöt. 
- Csókold meg! Te is akarod! A lágy ajkai, és az érintése.. - mondja az ördög.
- Jajj, fogd be! Maya, ne hallgass rá! Csak egy éjszakára akar! - mondja az angyalka, két kezét összetéve.

Harry egyre közelebb kerül hozzám. Már majdhogy nem a szekrényhez érünk, amikor megfogom meztelen ( persze. Minek a póló? Pénz pocsékolás... ) mellkasát, és szemébe nézek. Kezét lassan végighúzza csupasz nedves karomon, mire kiráz a hideg. ( jó értelemben. )
- Harry. - szinte nyögöm.
- Tessék? - hajol közel, és ezzel hozzá lök a szekrényhez. Kezével megsimogatja az arcom, majd a hajamat kezdi birizgálni. Letekint a kezemre, majd vissza rám, és annyira közel hajol, hogy érzem a leheletét.  - Szóval? Csak ha te is akarod! - mondja érzékien.

A fenébe az angyalokkal! 

Hirtelen elejtem a ruhákat, átkarolom a nyakát, és megcsókolom. Ő azonnal viszonozza. Derekamnál megragad, az ágy felé fordít, és elindulunk. Útközben egy pillanatra sem engedjük el egymás ajkát. Leültet az ágyra és hátra dönt. Rám mászik, és úgy csókol tovább. Beletúrok göndör hajába, mire, ajkát a nyakamra nyomja, és végig puszilja a fülemig, majd visszatér a nyakamhoz, és szívni kezdi.
- Harry! - szólok rá, mikor érzem a fájdalmat.
- Már az enyém vagy. - fordul az arcomhoz, és kajánul rám mosolyog.
- Bunkó! - boxolok a vállába, és felnevetek. Erre újra a számra tapasztja a száját, és mosolyogva megcsókol.

- Maya! - kopognak az ajtón. - Maya, bent vagy? - kiabálja Tes. Harryvel rémülten egymásra nézünk.
- Menj! - suttogom szigorúan, és lökök rajta egyet. - Menj, Harry! - a fürdőbe lököm és becsapom az ajtót.
- Persze. Egy pillanat, és felöltözök! - válaszolom.
- Miért zártad be? - bezártam volna?  Nem hiszem, ugyanis Harry is betu... - Harry... - morgom halkan.
Gyorsan felöltözök, és a törölközőt a fürdőbe dobom, ezzel egyenesen eltalálva az erre nem számító Harryt.
- Mi van? - csattan fel halkan.
- Minek zártad be az ajtót? Majom. - mondom, és becsukom a fürdő ajtót.
- Bocs. - mondom Tessnek miután beengedem. - Szóval.. Mizu?
- Liammel elmegyünk kondiba. Nem jössz velünk?
- Hmm. Nem tudom. Azt terveztem, hogy keresek valami uszodát.
- Elvihetünk. - ajánlja fel.
- Nem kell. Menjetek csak! - mosolygok rá.
- Biztos?
- 1263 %.
- Oké. Majd hívj, hogy mire jutottál!
- Rendben van. Szia.
- Szia.
Megvárom amíg elmegy. Egy ideig hallgatózok, és figyelem, hogy mikor mennek el, majd kihívom Harryt, aki rögtön ott akarja folytatni ahol abba hagytuk.
- Ne! - mondom.
- Miért? Már a csajom vagy! - nevet fel.
- Nem Harry! Ez így nem jó. Még nem is randiztunk, meg hasonlók. - tolom el magamtól.
- Randizni akarsz?
- Hát, nem is tudom... Úgy lenne a normális nem? Bizonyítsd be, hogy szeretsz!
- Oké. - sóhajt nagyot majd közel hajol, hogy meg csókoljon. Kezemet a szájára nyomom így azt csókolja meg.
- A-a. - bólogatok. - Semmi csók, meg hasonlók.
- Meddig? - lép hátrébb.
- Egy ideig. És ne szóljunk erről senkinek. Oké?
- Rendben. Még valamit, hölgyem?
- Hmmm. Igen!... Nem étterembe akarok vacsorázni az első randin. Legyen különleges, de ne túl giccses. Megegyeztünk? - nyújtom a kezem.
- Mit meg nem teszek érted. -  felnevet, fogja meg a kezem, és magához ránt. Száját a számhoz szorítja, és hosszan megcsókol.
- Harry.! - lököm el magamtól. - Ez volt az utolsó!
- Egy ideig. - kacsint rám, majd gyorsan lelép, maga után hangosan becsapva az ajtót.


* délután *

Ahogy mondtam Tessának, délután elmentem uszodát keresni a városban.Valami közelit, olcsót, de normálisat. Betaxiztam a városba, ahonnan gyalog mentem tovább.
Most épp az egyik uszodának az aulájában állok. Egyenlőre egész elfogadhatónak tűnik.
- Jó napot. Az edzőt keresem. - megyek a portára.
- Jobbra az első ajtó.
- Köszönöm. - követem az utasítást, és bekopogok.

( Kattints ide, és olvass tovább. :) )
* később *

- Akkor hétfőn  várjuk az edzésen.
- Rendben. Viszontlátásra.- becsukom az ajtót, megfordulok, s épp lépni akarok, mikor beleütközöm valakibe.  Hirtelen elvesztem az egyensúlyomat, és elborulok.
- Bocs! Ne haragudj! Jól vagy? - ugrik mellém, én pedig mint aki meghalt fekszek a földön. Felém hajol, és a fejem alá teszi táskáját. Arcát fürkészem. Tiszta ijedt fejet vág. - Hallod? Szólalj már meg! - teszi két ujját a nyakamhoz, hogy megnézze van -e pulzusom.
- Nyugi, - mosolyodok el. - semmi bajom. - ülök fel lassan.
- Biztos? - segít felállni.
- Aha, csak megijedtem. - nevetek fel.
- Hát még én.... Ashton Tompson vagyok. - nyújtja a kezét.
- Maya Jessica Smith. Szólíts csak Mayának.
- Rendben. Szóval Maya. Nem ütötted meg magad?
- Nem, csak váratlanul ért.
- Sajnálom!
- Semmi gond.
- Te is az úszó csapatban vagy?
- Hétfőn kiderül. Te? Te is úszol? - veszi fel a táskáját, amit az előbb a fejem alá tett.
- Igen. - elindulunk kifelé, közben a könyököm dörzsölöm, mert bevertem.
- Mennyi ideje?
- Lassan 10 éve. Voltam már olimpián is...
- Waoo. Tényleg? És, hogy végeztél?
- A 200 m vegyesen 4. lettem. Előttem végzett Cseh Laci, Ryan Lochte, és az első...
- Michael Phelps lett. - mondjuk egyszerre. - Te együtt úsztál, velük?
- Nem. Dehogy. Én a gyerekmedencében úsztam, közvetlen mellettük. - nevet fel.
- Tudod, hogy értettem. - lököm meg, és én is nevetni kezdek. Idő közben kiérünk a buszmegállóhoz, ami közvetlen az uszoda előtt van. - Köszönöm, hogy... elkísértél. 
- Ez volt a legkevesebb azok után, hogy fellöktelek.
- Azt felejtsük el.
- Rendben. Akkor hétfőn találkozunk újra.
- Igen. Hétfőn. - mosolygok rá, aztán felszállok a buszra, ami pont ebben a pillanatban érkezik meg. Veszek egy jegyet, kilyukasztom, és bedobom magam egy idős hölgy mellé.
Mikor elindul a busz, kinézek az ablakon. Ash integet, én pedig elmosolyodok, és vissza intek.

- Aranyos fiú. - néz rám az idős hölgy. - Talán a barátod?
- Nem. Nem a barátom. - mosolyodok el.
- Kár. Pedig, nagyon illene hozzád aranyom. - érzem ahogy elpirulok. Illene hozzám? Mikor már azt hiszem, hogy nem beszélgetünk tovább a néni ismét megszólal. - Van barátod?
- Nincs. Vagyis van... vagyis nem tudom, épp hányadán állunk. - Tényleg nem tudom. Harry aranyos, és azt hiszem szeretem, de szeretném ha bizonyítana.
- Ó, jaj. Ez a legrosszabb.
- Igen.


* otthon. *

- Sziasztok. - dobom be magam Tessa és Liam mellé a kanapéra.
- Sziaaaa! - ölel meg Tes.
- Mit csináltok? - kérdezem.
- Pizzát sütünk, és fát vágunk. Szerinted? - mutat a TV-re, mire Liammel felnevetünk.
- Oké. Rendben. Akkor, mit néztek?
- A rádiót.... Van még egyéb fölösleges kérdésed?
- Hát, ha útban vagyok, akkor bocs. - állok fel, és a konyhába sétálok, ahol kiveszek, egy ásványvizet a hűtőből, és a szobámba indulok.

Csengetnek.

Megfordulok, és vissza indul..nák, de Tessa elüvölti magát.

- NYITOOOOOOOOOOM!!! - megrántom a vállam, és ismét a szobámba tartok.

Ledobom magam az ágyra, és tárcsázni kezdem Mikeot.

- Szia. - veszi fel. - Mi történt, hogy kivételesen felhívsz?

- Nem zavarok?

- Dehogy. Szóval, mizu? A lábad, hogy van? 

- Fáj a fejem, szédülök, és a lábam kösz jobban van. Tegnap kiszedték a varratot.

- Az király. Mit csináltál ma? 
 
- Próbáltam észhez térni. - dőlök hátra, közben a homlokom masszírozom.

- Miért? Mit csináltál? 

- Igen. Ezt szeretném tudni én is.

- Ez vicces sztorinak hangzik. Mesélj! - nevet fel. 

- Találtunk munkát tegnap Tessával, és a fiúk kitalálták, hogy menjünk megünnepelni.

- Milyen melót? 

- Felszolgáló. Szombaton kezdünk.

- Az király. 

- Szóval, mi belementünk. - mesélem tovább. - Elmentünk a Funky Buddhába, és buliztunk egy jót... na meg teljesen full részegre ittuk magunkat.... Legalábbis én. Aztán hazajöttünk, és üvegezni kezdtünk. Tessa rám pörgetett, én pedig mertem....

- Mit kellett csinálnod? 

- ...megcsókolni Harryt. - mondom ki gyorsan.

- Hogy mi... Szóval, most együtt vagytok? - kérdezi izgatottan. 

- MIKE!... Nem tudom. Én azt hiszem szeretem, de... - kopognak. - Várj egy pillanatot. - az ajtóhoz futok, és kinyitom. Tessa áll az ajtóban.



- Téged keresnek.
 - Oké. - kilépek, becsukom az ajtót, és elindulok Tessa után a lépcsőn.


- Itt vagyok. - szólok bele a telefonba. Hol is tartottunk?
- Szereted, de...
- Ja igen... de nem tudom, mennyire gondolja ő ezt komolyan. - lassan az ajtóhoz lépek, és kinyitom.

- Küldemény Maya Jessica Smithnek.
- Én vagyok.
- Itt írja alá. - bök a papírra. A telefont a vállammal a fülemhez szorítom, és gyorsan alá firkantom, mire a fickó vissza szalad a kocsihoz.  Mikor meglátom, hogy mit vesz ki, a szívem hirtelen ugrik egyet.

- Parancsoljon. - adja át.

- Mike.? - szólok ismét a telefonba, miután egy kicsit magamhoz térek a látványtól.
- Mond Tücsi. 
- Mindjárt vissza hívlak. - bámulok bambán a szállítmányra. Kinyomom a telefont, zsebre teszem, és átveszem.

Ez... ez... erre nincsenek szavak. Egyszerűen gyönyörű.

- Vi...viszlát. - dadogom. Becsukom az ajtót, besétálok a nappaliba. Tes és Liam már nincsenek itt. Leülök a kanapéra, és kinyitom a kis borítékot.

 

* Este húzz valami lazát. Nyolcra, érted jövök. Kint várlak majd. Ne késs!  *

 Harry. X