23.fejezet / Új családtag.

Mottó: Az ember legyen a saját életének a hősnője!

 ( Kattints ide, és jó olvasást! :) )


 
- Harry...- tolom arrébb.
- Hmm? - néz rám a gyönyörű szemeivel.
- Szerintem, már tudják az igazat.
- Mi?  Ez honnan veszed? - a házra mutatok. Harry azonnal megfordul.

Tessa, és a négy fiú az ablak előtt áll, és minket figyel. Aztán mikor Harry megfordul, hirtelen mind vissza húzódik, és elhúzzák a függönyt.
Hatalmas mosoly kísértetében fordul  vissza.
- Na. - kezd bele. - Legalább mondanunk nem kell semmit.
- Igen. - mosolygok rá. Leugrok a kocsiról, és elindulok befelé. Harry kicsit lemarad, de hamar beér. Megfogja a kezem, ami először furcsa, de élvezem. Felnézek rá, és elmosolyodok. Melegség önti el a szívem, és remegni kezd a gyomrom.


* később *

Épp ebédet készítek. Harryvel reggel óta nem találkoztam. Meg kell mondjam, hiányzik.  Hála az égnek a többiek nem kérdezősködnek... illetve eddig a pillanatig nem.

- Sziaaaaaaaa! - robban be a konyhába Tessa. Kezdődjék a vallatás.
- Szia. Nem akarsz segíteni?- kérdezem.
- Mit csinálsz? - megmossa a kezét, és mellém áll.
- Lasagne-t. Kérlek, reszelj sajtot. Már csak az van vissza.
- Oké... Szóval, mizu? Merre voltál este?
- Nem egyértelmű? - nem nézek fel, csak mosogatok tovább.
- Szóval randiztatok?
- Ömm... Igen.
- Együtt vagytok?
- Tessa...
- Együtt vagytok?
- Mi..- kezdek bele, de Tessa félbe szakít.
- Együtt vagytok?
- IGEN! - kilátom.
Tessa ledobja a sajtot, és a nyakamba ugrik.
- Végre, végre, végre! - kiabálja a fülembe, közben ugrál. -  Megjött az eszed!
- Tess-a! Meg-fuj-tasz!
- Ó bocsi. - enged el. - Mesélj el mindent! -kéri, és vissza tér a sajthoz.
- Hát... azt a nagy csokor rózsát tőle kaptam. Avval hívott el randira. Tegnap este oda mentem. MRS PAYNE! - mondom gúnyosan.
- És milyen volt?
- Fantasztikus. Egy gyönyörű kertben filmeztünk. Körülöttünk mindenhol gyertyák, és lámpások voltak. Annyira... csodás volt.
- Mit néztetek?
- Fogadom.
- Az a film csúcs szuper.
- Igen. Kicsit szomorú, de jó film. ... Kész a sajt?
- Kész. - nyújtja át a tálat. Rászórom a kajára, és sütőbe teszem. Gyorsan elpakolunk, aztán leülünk a nappaliba. Harry vonszolja le magát a lépcsőn.
- Sziasztok csajok. - dobja be magát közénk.
- Szia Harry. - köszön Tes, majd elvigyorodik.
- Mizu? - kérdezi. Kezét lassan kezemre teszi, én pedig megfogom, és össze kulcsolom ujjaink.
- Köszi, hogy segítettél kaját csinálni. - kacsintok rá.
- Ugyan. Nem kell megköszönni. - mondja, és arcon puszil.
- Olyan aranyosak vagytok együtt. - nevet fel Tes.
- Hol a te lovagod? - kérdezem Tessától.
- Valahol fent. Valami koncertet intéznek a menedzserükkel.
- Te nem mész, Harry?
- Onnan jövök. Csak vízért jöttem le.
- Hát... - állok fel. - Itt nem találsz. - elengedem a kezét és a konyhába megyek, hogy ellenőrizzem a kaját.

Mivel, még kell neki egy kis idő takarítani kezdem a szekrényt. Egyszer csak két kéz ragadja meg a derekam.
- Hiányoztál. - dörmögi a fülembe Harry, és közelebb von magához.
- Nem is vízért jöttél mi? - lassan megfordulok. Ő lehajol és mosolyogva megcsókol.
- De nem ám. - újra megcsókol, ezúttal én is őt. A szekrényhez tol, kezét a pólóm alá csúsztatja, és simogatni kezdi a hátam, majd felültet a szekrényre.
- Hová mentek koncertezni?  - kérdezem, miután elenged.
- Párizs, Németország, L.A., Írország.
- Mennyi időre?
- Egy hónap.
- Egy... hónap? - tátom el a számat.
- Körülbelül... - ránt vállat. - De, ti is velünk jöhettek.
- Nem tudom. Harry, ez nagyon sok idő, és a melót csak most kezdtük. Sőt. Még szinte fel sem vettek. - leugrok a pultról, és kiveszek két vizet a hűtőből. Egyiket Harrynek adom. - Elég furán nézne a főnök, ha rögtön egy hónap szabit kérnénk...
- Igaz. De amúgy nem holnap kezdjük, szóval nyugi. Majd másfél hónap múlva lesz csak esedékes. Elméletileg. Addig még van időnk.  Majd gondolkodjatok. - kacsint rám.
- Oké.
- Mi lesz a kaja?
- Lasagne.
- Az király. - ránt magához, és egy gyors puszit nyom a számra.- Most megyek, mert a fiúknak azt mondtam vízért megyek.
- Oké. Majd szólok ha kész a kaja.
- Rendben. - kiáltja még vissza az ajtóból, aztán eltűnik.

* Harry szemszöge *

-Itt vagyok! - szaladok vissza a fiúkhoz. Már Tessa is a szobában tartózkodik. Liam ölében ül. 
- Végre. - mondja Niall.
- Bocs. Szóval. Eddig ott tartunk, hogy a parton kellene tartani a bulit.
- És ha esik? - veti fel Tes.
- Igaz. - dobom be magam a fotelbe.
- Le kellene foglalni valami kis fogadót, aminek van nagy területe, ahol bulit tudunk rendezni, és ahol utána a vendégek aludni tudnak. - mondja
- May utálja, ha buli van a szülinapján. - kezdi Tes. - Jobban szereti, ha elfelejtik arra a napra.
- Nem szereti ha megünneplik a szülinapját? - tátom el a számat.
- A-a.- rázza a fejét hevesen.
- De miért? - kérdezzük egyszerre. Minden szem Tessára szegeződik.
- Mert... akkor halt meg a húga.
- Hogy mi..? - kérdezem. Szóhoz se jutok. Tegnap erről egy szót sem szólt...
- Jesszusom. - dermed le mindenki.
- Baszki. - mondja Niall.
- Mennyi idős volt?
- 4 és fél. Maya imádta a kislányt.
- Mi...Mi történt?
- Épp az óvodából tartottak haza Mayával, amikor valami elmebeteg rájuk lőtt. Azóta Maya sosem mozdul ki otthonról... vagyis csak a temetőbe megy a kislányhoz.
- Mi volt a neve? - kérdezi Liam.
- Sabine. - a szobára néma csend ül. - Maya magát hibáztatja, - töri meg a csendet Tes, mire mindenki felkapja a fejét. - hogy ez történt. A mai napig is. 
-  Miért? - kérdezi Louis.
- Mert engedte, hogy a kislány előre szaladjon.
- Az szívás. - mondjuk egyszerre. Szívem szerint leszaladnák, hogy megöleljem, de nem tehetem.
- Az. De ne mondjátok el, hogy tudjátok! Amelyiknek eljár a szája, annak rossz sorsa lesz. - figyelmeztet Tessa. Mind beleegyezünk, aztán csendben ülünk, és emésztjük a dolgokat, amikor eszembe jut valami.
- Meg van mi lesz! - jelentem ki.

* Maya szemszöge *

- Tessa! Segítenél megteríteni? - kiáltom a konyhából, de sehol senki, ezért nekiállok magam.

* később *

- KÉSZ AZ EBÉÉÉÉÉDDDDD!!!! - üvöltöm fel az emeletre, a lépcső aljáról. - SRÁCOK! GYERTEK MÁR!

Mind egyszerre szállingóznak le és ülnek az asztalhoz. Lerakom az asztal közepére a lasagnés tálat, majd én is leülök Harry mellé. Mind szedünk magunknak, és enni kezdünk.

Ebéd után Louis és Niall vállalják a mosogatást, és a pakolást, így én felmegyek a szobába és felhívom Macket, hogy mikor találkozunk.

- Szia! Épp hívni akartalak. - veszi fel. 
- Szia. Na mikor, és hol találkozunk?
- Én most végeztem. Még haza akarok menni, zuhanyozni, meg átöltözni, de utána szabad vagyok, mint a madár. 
- Oké. Hány felé?
- Olyan 3 órakor jó?
- Aha. És hol?
- Találkozzunk a Big Bennél.
- Rendben. Akkor 3-kor ott várlak. Szia!
- Szia. 

Az órára nézek, ami délután háromnegyed kettőt mutat. Mivel már zuhanyoztam, mikor reggel hazajöttem ezért csak átöltözök. Kint süt a nap ezért szoknyát húzok.

Kivasalom a hajam, egy kis rúzst viszek fel, elrakom a táskámba a tárcámat, és a telefonomat, majd lemegyek.

- Hová hová? - lép elém Harry.
- Találkozóm van. - mondom neki, mire szomorúan rám néz.
- Pasi?
- Harry! - nevetek fel, és megölelem. - Mackenzie a CSAJ neve!
- Ó. Szóval csaj. Akkor jó. - ölel meg ő is. - Mikor jössz haza?
- Nem tudom. Majd hívlak, ha elindultam, jó?
- Rendben, de ne menjek érted?
- Majd akkor megbeszéljük. - egy puszit nyomok az szájára, és elindulok a kijárat felé, de Harry visszaránt.
- A-a. Ennyivel nem úszod meg. - magához szorít és hosszan tartóan megcsókol.
- El fogok késni. - hajolok el, de nem érdekli, nem enged el. A falnak tol, két kezével elzárja az utat, így szabadulni sem tudok. 
- Be kéne tiltani az ilyen rövid szoknyákat. - dörögi a fülembe.
- Nem tetszik? - kérdezem.
- Úúúúúú. Még ha nem tetszene. - mondja és kajánul elvigyorodik. - A baj az, hogy a város tele van perverzzel.- kacsint rám.
- Ó, tényleg? Képzeld. Én személyesen ismerem a legnagyobbat!
- Egyszer mutass majd be neki. - mondja.
- Nem kell messze menned. Elég egy tükör.
- Hééé! - nevet fel. - Micsoda? Én? Soha. egyszer sem... Talán.
- Na látod. De tényleg el fogok késni.
- Jól van. Jól van. Minél előbb mész, annál hamarabb jössz.
- Igen... - egy ideig egymást nézzük. Várom, hogy elengedjen, de meg sem mozdul. - Harry.
- Hm?
- Épp az előbb beszéltük meg, hogy megyek.
- Mi tart vissza?
- Öm. Had gondolkodjak. TE! - bököm meg a vállát.
- Áuu. - kapja oda a kezét, én pedig kihasználom ezt, és elsasszézok előle.
- Szia! - kiabálom vissza az ajtóból. Aztán lelépek.

* 3 óra után *

Egy padon ülök a Big Ben előtt, és Macket várom. Már tíz perccel múlt 3.

- Sziaa! - érkezik meg végre, úgy fél órás késéssel.
- Szia. - felállok és megölelem. - Azt hittem nem jössz el.
- Bocsi, csak lekéstem a buszt. Nem megyünk fagyizni? A vendégem vagy!
- Rendben.

* a fagyizóba. *

Rengeteg fajta fagyit lehet kapni.

 Én viszont maradok a megszokottnál.

- Egy gombóc Sztracsatellásat kérek. - a hölgy kiszedi, tölcsérbe teszi, majd átadja.

- Köszönöm. - veszem át. Mack egy mangósat, és egy citromosat kér. Kifizeti, aztán elindulunk sétálni. 

- Szóval van már melód? - kérdezi. 

- Igen. Holnap kezdek. 

- Az király. És mit dolgozol?

- Felszolgáló. Most lesz az üzlet megnyitója. Ez a próba időszakunk.
- Időszakunk?
- Ó, igen. Tessával fogok ott dolgozni.
- Ja. Most már értem.  - húzza el a száját.

 Megesszük a fagyikat, és betérünk egy butikba, ahol ruhákat nézegetünk. Majd egyet kettőt fel is próbálunk. Egyetlen egy össze állítást veszek meg. Barack színű gatya, kardigán, barna cipő, és fehér top.

 

A bolt után Mackhez megyünk fel,  ahol először csak beszélgetünk, aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy ruhákat próbálunk egymás után, és zenére felvonulunk benne a szobájában. 

- Hé, csinálnál rólam képet? - adom neki a telefont. 

- Persze.- a képeket elküldöm Harrynek. 

* Melyik teszik? :* Szeretlek, hamarosan megyek! *

Maya

Nem sokkal később megkapom a választ.

* Direkt kínzol?... Hiányzol!... Amúgy az összes király. ;) 

U.I.: Tessa üzeni, hogy lenyúlta, a fehér fölsődet!

SIESS HAZA! <3 * 

Harry

Segítek elpakolni Macknek a ruhákat, aztán vacsorázunk. Fel se tűnt, hogy ilyen gyorsan elrepült az idő! Már negyed 8 van! Jesszusom. 

Kopognak. 

- Egy pillanat és jövök. - áll fel Mack, és az ajtóhoz siet. Nem soká vissza is jön. Egy halom újságot dob az asztalra. - Bocsi, csak a szomszéd csaj, mindig hoz nekem újságot. 

- Meg nézhetem őket? - kérdezem.

- Persze, csak tessék. Én addig elmosogatok. - veszi el előlem a tányért. Amíg mosogat, én bele olvasok egy két újságba. Egy ideig semmi érdekeset nem találok, aztán meglátom az utolsó újság címlapján magam, és Harryt, ahogy elázva ülünk a gyorskajáldában. 

- Azt, a...- mondom halkan. 

- Mi? - fordul felém Mack. - Találtál valamit?

- Nem. - csukom be gyorsan az újságot. - Ezt, - emelem fel. - elkérhetem? 

- Persze. Vidd csak. Nekem minden nap hozzák. - ránt vállat. 

- Kösz. - gyorsan a táskámba rakom. 

( Kattints ide, és olvass tovább :) )

Még körülbelül nyolcig beszélgetünk, aztán elköszönök, a közeli buszmegállóhoz sétálok, és tárcsázni kezdem Harryt.
A harmadik csörgésre fel is veszi.
- Szia cica.
- Szia.
- Merre vagy?
- Épp a buszmegállóba. Elméletileg mindjárt itt lesz a busz.
- Menjek eléd?
- Hát, a Big Bennél van a végállomás. Ha esetleg oda kijössz, akkor oké.
- Akkor máris indulok. Amúgy, hogy érezted magad?
- Hiányoztál. Amúgy egész jó volt miden. Vásárolgattunk Mackkel, meg fagyiztunk, aztán kajáltunk. - az újságról direkt nem szólok neki.
- Legközelebb velem jössz vásárolni.
- Huuh. Elég érdekes vásárlás lesz. - nevetek fel.
- Most mi van? - kérdezi, és ő is elneveti magát.
- Várom azt a napot, amikor te beülsz egy női butikba, hogy velem vásárolgass. - közben megérkezik a busz. Gyorsan jegyet veszek, kilyukasztom, és leülök egy üres helyre. A busz rögtön indul.
- Várhatod is!
- Merre vagy? - kérdezem.
- Mindjárt ott vagyok. Te?
- Még körülbelül 2 megálló.

Egész végig tartjuk a vonalat, majd megáll a busz az utolsó megállónál.

- Én megjöttem. - mondom Harrynek.
- Mindjárt ott leszek. Addig gyere oda, ahol múltkor találkoztunk.
- Rendben. - elindulok. Közben megbeszéljük, hogy holnap este szívesen elvisz dolgozni minket, és haza is hoz. Bele egyezek.

Épp az üzletek mögött sétálok el, mikor halk hangokat hallok egy kis dobozból. Oda sétálok a dobozhoz, és kinyitom.

- Harry?
- Hmm? Valami baj van?... Maya! Mayaaa!!!!! - letérdelek, és kiszedem az apró kis csöppséget a dobozból.
- Harry.
- Mi van?
- Azt hiszem, valaki családra vágyik.
- Jesszusom megijesztesz. Remélem nem egy csövest találtál!... Merre vagy?
- Egy saroknyira, attól a helytől ahol a múltkor találkoztunk. - Harry két percen belül meg is érkezik. Kiszáll a kocsiból, és mellém térdel. - Harry! Nem hagyhatjuk itt! Nézd! - dugom az orra alá. - Kérlek! - nézek rá boci szemekkel, mire megsimogatja a picurkát.
- Rendben. Azt hiszem, nem lesz belőle gond. - ránt vállat, és elmosolyodik.
- Ez az! - ugrok a nyakába, majd megcsókolom. - Szeretlek.
- Menjünk. Szerintem éhes. - segít felállni, majd beszállni. Ő is beszáll, és indulunk is.

Útközben egy pillanatra sem engedem el.

* otthon *

Mivel mindenkit a nappaliban találunk, ezért mi is oda megyünk. Harry arrébb tolja az asztalt, kikapcsolja a tévét, és megkér mindenkit, hogy üljön a szőnyegre. Miután így tesznek ( vagy ezer " Miért? " után ) a dobozt magam elé rakom, és kiszedem a kis lényt, majd középre rakom.
- Awww. - mondja mindenki egyszerre.

Közös szavazás alapján, megtartjuk. Persze kijelentik, hogy nem fogják az almot takarítani, demég ez sem érdekel.

Miután mindenki, köztük Harry is elmegy valamerre a házba, én ott maradok a szőnyegen, és  játszani kezdek vele.

Hozzám bújik, hízelegni, majd dorombolni kezd.

- Aki kitett, nem tudja mit veszített... Legyen a neved.. Tigris. - erre szóra, még hangosabban dorombol. 

Este megfürdetem egy kicsit, hogy a mocskot lemossam róla. Harry is segít. Megtörölgetjük aztán Harry ágya mellé, a kis kosárba egy pokrócot teszünk, és abba bele Tigrist. Harryvel megbeszéltük, hogy mostantól együtt alszunk, így miután lefürdök és pizsibe bújok, bemászok mellé az ágyba. 

- Üdv a családban kicsikém. - nézek a macskára, aki felnéz rám, az apró pici szemivel, majd mélyet sóhajtva leteszi kicsi fejét és elalszik.
- Jó éjt Maya. - kapcsolja le a villanyt Harry. Felé fordulok, és közel húzódok hozzá.
- Jó éjt Harry. - egy puszit nyomok a szájára, majd lehunyom a szemem, és én is elalszok.